eur:
408.13
usd:
387.35
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
Izraeli katonák egy harckocsival járőröznek a Gázai övezet és Izrael határán 2024. április 9-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Leo Correa

Fegyverszünet Gázában - egyelőre elnapolva

Az iszlamista Hamász szélsőséges szervezet elutasította Izrael október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt túszokat palesztin biztonsági foglyokra kicserélő és fegyverszüneti javaslatát - jelentette a külföldi biztonsági szolgálat, a Moszad vasárnap.

A szolgálat szerint a Hamász a tárgyaláson közvetítő felekhez eljuttatott elutasító válasza annak bizonyítéka, hogy Jahíje Szinuár, a Hamász gázai vezetője nem akar alkut.

A fogolycsere és tűzszüneti tárgyalásokon három ország, Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok képviselői közvetítenek. A közvetítők javaslata szerint a még halottnak nem nyilvánított kilencvenhét túsz közül negyvenet engednének szabadon izraeli börtönökben fogva tartott több száz biztonsági fogolyért cserébe.

Indítványuk a gázaiak humanitárius segélyezését is magában foglalta. A Moszad szerint a Hamász Katarban élő vezetője, Iszmail Haníje "továbbra is kihasználja az Iránnal fennálló feszültséget, a harcterek egyesítésére és a térségbeli feszültség általános kiterjesztérése törekszik".

A Hamász vasárnap este jelentette be válaszának átadását. Eszerint

ragaszkodnak a teljes tűzszünethez, vagyis a háború befejezéséhez,

és az izraeli hadsereg (IDF) Gázai övezetből történő teljes kivonásához. Emellett a gázaiaknak nyújtott humanitárius segélyek növelését, valamint az övezet északi részéből evakuáltak visszatérését követelik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×