Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A female athlete is swimming crawl. She is wearing professional, black swim wear, swimming glasses and cap. You can see her torso, head and one hand. She is emerging from air bubbles. She is exhaling air to water and has one arm streatched in front. She is looking down. In the top of image you can see the surface of water and reflection of the scene. The background is dark blue. There are no swimming pool elements. This is a horizontal image.
Nyitókép: petrelos/Getty Images

Kiderült, mi jár a fejünkben úszás közben – felmérés

Bár az úszás jótékony hatásait senkinek nem kell bemutatni, sokan mégis csak a nyári időszak kezdetével szánják rá magukat. Egy friss kutatás felmérte a hazai úszókat, milyen pozitív élettani hatásokat tapasztalnak, mi és ki motiválja őket a sportban és egyáltalán mire gondolnak egy hosszabb táv teljesítése közben. A válaszokból többek között az is kiderült, hogy az úszók közel fele ilyenkor is a teendőin töpreng.

A 43. Balaton-átúszás kiemelt partnere, a Yettel és az esemény szervezője, a Budapest Sportiroda (BSI) közös felmérésben kérdezte meg a hazai úszóközösséget a szokásaikról. A válaszadók közel kétharmada legalább hetente szokott úszni, harmaduk hetente több alkalommal is megy uszodába. Az úszáshoz a kitöltők több mint fele okos- vagy sportórát használ, az olyan digitális eszközök, mint például a vízálló fülhallgató vagy az AR úszószemüveg még kevésbé elterjedtek.

A válaszadók a rendszeres úszásnak köszönhetően számos jótékony hatást tapasztaltak, köztük a sport stresszoldó, hangulatjavító hatását (76 százalék), de emellett javult a fizikai erőnlétük (68 százalék), nőtt az állóképességük (61 százalék) és enyhültek bizonyos fájdalmaik – például hát vagy ízületek esetében (29 százalék). A kitöltők negyedének emellett javult a testtartása, az alvásminősége és könnyebb volt szabályozni a testsúlyát is.

Élvezetes mozgás vagy mikor lesz már vége?

A kutatásban arra is rákérdeztek, mire gondolnak az úszók egy hosszabb táv teljesítése közben. A többség ilyenkor a megtett távolságot vagy köröket számolja (53 százalék), fókuszál a technikájára és a légzésére (49 százalék), de van olyan is, aki csak kikapcsolódik és élvezi a mozgást (46 százalék). A kitöltők 40 százaléka a későbbi teendőire gondol, így például a családdal, barátokkal kapcsolatos vagy munkahelyi feladatokra, valamint más elintéznivalókra.

Életkorok szerint míg a 40–59 év közöttiek inkább a környezetre, a tájra és a mozgás örömére fókuszálnak, a 39 év alattiak főleg a megtett köröket számolják vagy a feladatokra gondolnak. 10-ből 1 kitöltő szemei előtt a jutalomlángos lebeg – azaz azon gondolkodik, hogy mit szeretne úszás után egyből enni vagy inni. Ugyanilyen arányban gondolkodnak azon, hogy vajon miért is neveztek be a versenyre egyáltalán – ezek inkább női és a harminc év alatti válaszadókra igazak.

A többség újra megússza

A felmérés külön foglalkozott azokkal, akik terveznek indulni az idei Balaton-átúszáson. A legnépszerűbb táv a klasszikus 5,2 km-es teljes Balaton-átúszás, de emellett van lehetőség a 2,6 km-es féltávon úszni és SUP-on is teljesíteni.

A jelentkezők kétharmada már nem az első alkalommal teljesíti a kihívást. Hogy miért vesznek részt az eseményen, akár második, harmadik vagy sokadik alkalommal? Az úszók háromnegyede személyes kihívásnak tekinti a megmérettetést. Emellett sokan azért indulnak, mert már korábban is teljesítették (36 százalék) a távot, motiválja őket abban, hogy rendszeresen sportoljanak (34 százalék) vagy szimplán szeretik a Balaton környezetét (33 százalék). Emellett többen az egészségmegőrzés miatt ússzák át a tavat (31 százalék) - ez utóbbi inkább a 40 év felettieknél jellemző – vagy mert szeretnek sporteseményeken részt venni (30 százalék). Érdekesség, hogy míg a sporteredmény javítása jellemzőbb a férfiaknál, a nők inkább csak „kipróbálnák magukat egy hosszabb távon”.

Bár a válaszadók 80 százaléka saját magát motiválja abban, hogy részt vegyen a Balaton-átúszáson, a kitöltők döntő többségének fontos az is, hogy legyenek olyanok, akik szurkolnak nekik. 10-ből három válaszadót a családtagjai, kettőt a barátai támogatják abban, hogy részt vegyen a kihívásban. A teljesítést követően is fontos, hogy megosszák másokkal az élményt: elsőként a párjuknak (40 százalék), szüleiknek/gyermekeiknek (31 százalék) számolnának be, de 10-ből 1 úszó a partra érkezéskor legelőször a közösségi médián osztaná meg a hírt.

Ha nem is elsőként, de szinte minden kitöltő tervezi megosztani másokkal is a teljesítményét mobilon keresztül: Facebook vagy Instagram posztban (42 százalék), mobil vagy videóhívásban (38 százalék), Facebook- vagy InstaStoryban (29 százalék), valamint szöveges üzenetküldő alkalmazásban (28 százalék). A Balaton-átúszás kiemelt partnere, a Yettel, a megosztásokat és üzenetküldéseket a helyszínen megerősített, szélsebes hálózattal segíti idén is a verseny alatt, illetve egész évben fejleszti hálózatát a Balaton környékén és országszerte.

A Yettel kutatási kérdőívét 530-an töltötték ki 2025. május 12. és 2025. június 2. között.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×