Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.63
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-Ukrajna Tanács ülése után tartott sajtóértekezleten a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins

Bendarzsevszkij Anton: az ukrán elnök az orosz elnökválasztás miatt volt kénytelen változtatni

Az ukránok miközben nem kapnak elég lőszert nyugatról, egy védelmi vonalat igyekeznek kiépíteni. Kérdés, hogy az oroszok ki tudják-e ezt az időt használni - mondta az InfoRádió Reggelinfó című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szalmai igazgatója Bendarzsevszkij Antont.

Volodimir Zelenszkij a háború kezdete óta március végén, a CBS-nek adott interjújában mondta ki először, hogy kész tárgyalni beszélni Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán elnök kiemelte, hogy nem fog lemondani Ukrajna egyetlen részéről sem. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szalmai igazgatója szerint az interjú egyes részleteit a különböző orgánumok a saját narratívájukhoz igazították. Oroszországban azt emelték ki, hogy Zelenszkij annyira rosszul áll a fronton, hogy most már Putyinnal is tárgyalna, más esetben úgy használták fel a szólamait, hogy Zelenszkij továbbra is ragaszkodik Ukrajna határaihoz, bár némileg csökkent az étvágya.

„Zelenszkij azt mondta, ha Ukrajna sikereket ér el a fronton, és legalább visszaszerzi a 2022. február 24-e előtt a kezében lévő területeket, akkor Oroszország arra kényszerül, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és Putyinnak nem lesz más választása, mint diplomáciai úton visszaadni a többi területet is. Valóban tágasan értelmezhető a nyilatkozat, de alapvetően nem azt mondta, hogy leülne Putyinnal, hanem továbbra is a katonai utat preferálja” − fejtette ki Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban.

A szakértő kiemelte azt is, hogy ugyan Zelenszkij másfél éve még azt mondta, sosem fog tárgyalni Putyinnal a békéről, az orosz elnökválasztás miatt mégis kénytelen volt változtatni ezen az álláspontján. Kiemelte: Ukrajna sokáig abban bízott, hogy Oroszországban történni fog valamiféle politikai kataklizma, ami elmozdítja a helyéről az elnököt, ami pedig a háború menetére is hatással lesz. Mivel ez két év alatt nem következett be, és Putyin újabb hatéves megbízatást kapott, az ukrán vezetésnek is szembe kell néznie azzal, hogy amennyiben egyszer véget ér a háború, mindenképpen a jelenlegi politikai vezetéssel kell tárgyalnia.

„A fronton versenyfutás zajlik. Kérdés, hogy Oroszország mennyire tudja kihasználni azt, hogy Ukrajna jelenleg lőszerhiánnyal küzd. A nyugati partnerektől beígért fegyverszállítmányok csak késve érnek oda, az amerikai fegyverszállítmányok pedig már fél éve egyáltalán nem” − mondta a szekértő. Hozzátette, hogy a Nyugatot érintő több választás is politikai bizonytalanságot okoz, amit Vlagyimir Putyin és a Kreml igyekszik kihasználni.

”Ukrajna, felismerve a problémákat, egy nagyszabású védelmi rendszer építésébe kezdett. Ez tavaly november óta van folyamatban, és Zelenszkij tervei szerint valamikor május végére, június elejére készülne el. Tehát a versenyfutás most arról szól, hogy elkészül-e az ukrán védelmi rendszer, mielőtt Oroszország képes lesz arra, hogy újabb nagyszabású hadműveletet indítson” − összegezte Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×