Infostart.hu
eur:
358.57
usd:
313.5
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
Pcselka (méhecske) orosz drónhordozó robot. Forrás: Wikipéia
Nyitókép: Clash Report/X

Félelmetes "drónanyahajót" vetettek be az oroszok Ukrajnában – videó

Az ukrán hadsereg közlése szerint a frontok közelében újfajta orosz drónok jelentek meg, amelyek az eddigieknél is nagyobb veszélyt jelentenek.

Az oroszul Pcselka (méhecske) nevű robot akár hét FPV-drónt is képes magával vinni, és azokat a célterület közelében, a levegőből útnak indítani. A háborúban mostanra már mindkét fél annyira széleskörűen használja a VR-szemüvegekkel irányítható, repülő robotokat, hogy a drónok fontossága lassan vetekszik a tüzérségével.

A Méhecske egyedi kialakítású: a szárnyak alatti távtartók végein lévő négy légcsavar emeli függőlegesen a magasba, míg vízszintes haladáskor az orrában lévő légcsavar repíti előre. Az FPV-ket a törzs alá lehet függeszteni, és a Méhecske állítólag arra is képes, hogy ha egy kisebb drón csak felderítést végez, akkor a feladata befejeztével – repülés közben – begyűjtse és visszavigye a kiindulási helyre.

A méhecskét egy kisebb, bezin motor repíti, ellentétben a drónoknál megszokott elektromos meghajtással. Forrás: vitalykuzmin.net
A méhecskét egy kisebb bezin motor repíti, ellentétben a drónoknál megszokott elektromos meghajtással. Forrás: vitalykuzmin.net

A Defense Mirror emlékeztet rá, hogy a háború kitörését követően az ukrán drónok voltak mennyiségi és minőségi fölényben.Tavaly augusztus és december között például az ukránok 2874 FPV-drónt vetettek be, míg az oroszok csak 1485-öt. Ugyanakkor mindkét hadban álló ország igyekszik felgyorsítani ezeknek a robotoknak a gyártását, mert kiderült, hogy olcsóbbak, mint a hagyományos drónok. Ugyanis rengeteg FPV készül a civil felhasználók számára, és a tömeggyártás miatt az alkatrészek többsége nem túl drágán beszerezhető.

A hadi célokra épített FPV-ket általában másfél kilónyi robbanóanyaggal lehet terhelni és legfeljebb 8 kilométerre lévő célpontok ellen bevethetők. Elképesztően pontosak, mivel a kezelő úgy irányíthatja ezeket, mintha maga is a gépen ülne.

Ezen a videón egy ukrán drónpilóta repíti be a gépét egy orosz raktárba, ahol támadáshoz előkészített harcjárműveket tároltak.

Viszont az FPV-k nagy hibája az, hogy csak igen korlátozott a repülési távolságuk. Az oroszok ezt az új robottal úgy orvosolták, hogy az anyagép az indítást követően átjátszóállomásként közvetít az FPV-drón és pilótája között. Az armyrecognition.com úgy tudja, hogy a Méhecske hatótávolság elérheti a 300 kilométert is, és 50–2500 méter magasságban képes tevékenykedni. Saját, beépített elektrooptikai rendszerrel rendelkezik, így önállóan is alkalmas felderítő feladatok ellátására.

Az oroszok egy másik, igencsak furcsa kinézetű drón is bevetettek

A gépről csak annyit tudni, hogy a meglehetősen semmit mondó nevet viselő Orosz Regionális Ipari Vállalat gyártja. Ez is FPV, vagyis ezt a robotot is egy VR-szemüveghez hasonlóval irányítja a pilótája. Az öngyilkos robot hatótávolsága állítólag 20 kilométer, és az interneten megjelent képek alapján páncéltörő töltettel is fel lehet szerelni.

A kép bal felső részén egy PG-7 páncéltörő rakéta harci része látható. Ezzel támad az öngyilkos drón. A robot meglehetősen sajátos kialakítású. Elöl lévő kacsaszárnyaira kerültek a villanymotorok, amik tolólégcsavarokat hajtanak meg. Ezt az elrendezést a jobb manőverezés miatt alkalmazzák a tervezők.

Állítólag a robotot kisebb alkatrészekre szedve szállítják a frontvonal közelébe, ahol a katonák "összelegózzák" és felszerelik rá a robbanótöltetet.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×