Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Pcselka (méhecske) orosz drónhordozó robot. Forrás: Wikipéia
Nyitókép: Clash Report/X

Félelmetes "drónanyahajót" vetettek be az oroszok Ukrajnában – videó

Az ukrán hadsereg közlése szerint a frontok közelében újfajta orosz drónok jelentek meg, amelyek az eddigieknél is nagyobb veszélyt jelentenek.

Az oroszul Pcselka (méhecske) nevű robot akár hét FPV-drónt is képes magával vinni, és azokat a célterület közelében, a levegőből útnak indítani. A háborúban mostanra már mindkét fél annyira széleskörűen használja a VR-szemüvegekkel irányítható, repülő robotokat, hogy a drónok fontossága lassan vetekszik a tüzérségével.

A Méhecske egyedi kialakítású: a szárnyak alatti távtartók végein lévő négy légcsavar emeli függőlegesen a magasba, míg vízszintes haladáskor az orrában lévő légcsavar repíti előre. Az FPV-ket a törzs alá lehet függeszteni, és a Méhecske állítólag arra is képes, hogy ha egy kisebb drón csak felderítést végez, akkor a feladata befejeztével – repülés közben – begyűjtse és visszavigye a kiindulási helyre.

A méhecskét egy kisebb, bezin motor repíti, ellentétben a drónoknál megszokott elektromos meghajtással. Forrás: vitalykuzmin.net
A méhecskét egy kisebb bezin motor repíti, ellentétben a drónoknál megszokott elektromos meghajtással. Forrás: vitalykuzmin.net

A Defense Mirror emlékeztet rá, hogy a háború kitörését követően az ukrán drónok voltak mennyiségi és minőségi fölényben.Tavaly augusztus és december között például az ukránok 2874 FPV-drónt vetettek be, míg az oroszok csak 1485-öt. Ugyanakkor mindkét hadban álló ország igyekszik felgyorsítani ezeknek a robotoknak a gyártását, mert kiderült, hogy olcsóbbak, mint a hagyományos drónok. Ugyanis rengeteg FPV készül a civil felhasználók számára, és a tömeggyártás miatt az alkatrészek többsége nem túl drágán beszerezhető.

A hadi célokra épített FPV-ket általában másfél kilónyi robbanóanyaggal lehet terhelni és legfeljebb 8 kilométerre lévő célpontok ellen bevethetők. Elképesztően pontosak, mivel a kezelő úgy irányíthatja ezeket, mintha maga is a gépen ülne.

Ezen a videón egy ukrán drónpilóta repíti be a gépét egy orosz raktárba, ahol támadáshoz előkészített harcjárműveket tároltak.

Viszont az FPV-k nagy hibája az, hogy csak igen korlátozott a repülési távolságuk. Az oroszok ezt az új robottal úgy orvosolták, hogy az anyagép az indítást követően átjátszóállomásként közvetít az FPV-drón és pilótája között. Az armyrecognition.com úgy tudja, hogy a Méhecske hatótávolság elérheti a 300 kilométert is, és 50–2500 méter magasságban képes tevékenykedni. Saját, beépített elektrooptikai rendszerrel rendelkezik, így önállóan is alkalmas felderítő feladatok ellátására.

Az oroszok egy másik, igencsak furcsa kinézetű drón is bevetettek

A gépről csak annyit tudni, hogy a meglehetősen semmit mondó nevet viselő Orosz Regionális Ipari Vállalat gyártja. Ez is FPV, vagyis ezt a robotot is egy VR-szemüveghez hasonlóval irányítja a pilótája. Az öngyilkos robot hatótávolsága állítólag 20 kilométer, és az interneten megjelent képek alapján páncéltörő töltettel is fel lehet szerelni.

A kép bal felső részén egy PG-7 páncéltörő rakéta harci része látható. Ezzel támad az öngyilkos drón. A robot meglehetősen sajátos kialakítású. Elöl lévő kacsaszárnyaira kerültek a villanymotorok, amik tolólégcsavarokat hajtanak meg. Ezt az elrendezést a jobb manőverezés miatt alkalmazzák a tervezők.

Állítólag a robotot kisebb alkatrészekre szedve szállítják a frontvonal közelébe, ahol a katonák "összelegózzák" és felszerelik rá a robbanótöltetet.

Címlapról ajánljuk
2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

2026-ra teljesen automatizálják a gyorshajtások bírságolását Szlovákiában

Szlovákiában nagyszabású közlekedésbiztonsági fejlesztés indul: a tervek szerint az 213 fix telepítésű radar, 48 közlekedési kamera, valamint 18 szakaszsebesség-mérő rendszer jelenik meg az ország útjain, a bírságok pedig automatikusan érkeznek majd. A városok és községek saját radarokat és kamerákat használhatnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Magyarország autóipara is szenved a "német-betegségben"

Magyarország autóipara is szenved a "német-betegségben"

Európa és Magyarország autóipara tartós strukturális présbe került: az iparágat a kínai verseny gyors térnyerése, a versenyképességi erózió és több elhibázott iparpolitikai döntés egyszerre szorítja. A ritkaföldfémekre és chipekre épülő, túlnyomórészt Kínához kötődő inputfüggőség geopolitikai kilengéseknek teszi ki az ellátást; az időszakos enyhülések pedig nem oldják a rendszerszintű sérülékenységet. Az exportorientált, erősen importfüggő magyar autóipari termelés – amely főként összeszerelő tevékenységet jelent – ugyan közvetlenül kevésbé veszélyeztetik az Európában tapasztalt ellátási problémák, a negatív hatások idővel a hazai gazdaságba is beszivárognak - derül ki az OECD által frissen közzétett részletes iparági statisztikákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 10:20
×
×
×
×