Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Shahed combat drone flying over fields of Ukraine, aerial view, drone attack, war in Ukraine, 3d render.
Nyitókép: Olena Bartienieva/Getty Images

„Karóba húzott mobilok” védik Ukrajnát az orosz drónoktól

Az ukrán fegyveres erők eredeti módszert találtak az országuk ellen indított orosz drónrajok felfedezésére. A hatékony megoldásban szerepet kapnak a barkácsmódszerek, de modern csúcstechnológia is.

Ukrajna kétméteres oszlopokra felhúzott mobiltelefonok ezreiből álló hálózattal észleli a felé tartó orosz drónokat. A telefonok még a múlt századból ismert akusztikus érzékelők feladatait látják el.

A titkos projektet az amerikai légierő legmagasabb rangú, Európában szolgáló tisztje hozta nyilvánosságra egy nemrégiben tartott rendezvényen.

James Hecker tábornok elmondta, hogy az érzékelőket 180cm-es póznákra erősítették.

Kiszűrik a "szokatlan hangokat"

Kijev "Virázs" nevű légvédelmi parancsnoki és irányítási rendszere legalább 40 különböző típusú érzékelőhálózatra támaszkodik a légi fenyegetések észlelése, nyomon követése és azonosítása érdekében.

Az akusztikai érzékelők a környezetre nem jellemző hangokat gyűjtik össze, mielőtt mesterséges intelligencia segítségével megállapítanák, hogy érkező kamikaze drónok vagy rakéták hangjairól van-e szó.

Dr. Thomas Withington, a patinás brit védelmi kutatóintézet, a Royal United Services Institute (RUSI) légvédelmi szakértője elmondta:

„Érdekes, hogy ez a technológia visszatér, mert a radar feltalálása előtt, az 1920-as és 1930-as években volt roppant népszerű”.

Androidos telefon és a dobozba zárt titkos komponens

A legalapvetőbb érzékelőt, amelyet egy "Skyfortress" nevű civil szervezet gyárt, az ukrajnai frontvonalakhoz közeli területeken telepítik. Egy androidos okostelefon az alapja, amelyet más, kereskedelmi forgalomban kapható technológiákkal együtt egy dobozban helyeztek el.

A mobiltelefonok folyamatosan be vannak kapcsolva és állandóan felvétel üzemmódban működnek a beérkező légi célpontok észlelésére és a helyi mobil-hálózatok segítségével továbbítják az információkat egy központi rendszerbe.

A témáról tudósító, Telegraph című lap közölte, hogy ezeket a rendszereket a Safe Skies (Biztonságos égbolt) kezdeményezésből finanszírozzák, amely Volodimir Zelenszkij elnök Ukrajnának adományokat gyűjtő, United24 platformja égisze alatt jött létre.

A program keretében akár 12 500 érzékelő elhelyezésére gyűjtenek pénzt Szumi, Odessza, Mikolajiv és Herszon régiókban.

Az ukrán fegyveres erők által használt másik rendszer a Zvook nevű, amely hasonló akusztikai technológiákat használ, hogy jobb képet adjon az ország feletti égboltról.

Egy algoritmus is besegít

A gépi tanulással foglalkozó cég szenzorai mobiltelefonok helyett mikroszámítógépeket használnak, hogy közel öt kilométeres távolságból észleljék a drónokat, hat és fél kilométerről a cirkálórakétákat, kilenc és fél kilométerről pedig a ballisztikus rakétákat.

A mesterséges intelligencia segít a rendszernek megkülönböztetni a közelgő drónok hangját például egy legelőn bőgő tehénétől.

Marian SzulIm, a Zvook vezérigazgatója a The Telegraphnak elmondta:

„Mi észleljük a légi fenyegetéseket, majd a hadsereg bekapcsolhatja a radarrendszereket, hogy egy adott régióra figyeljen”.

"Ez egy segédrendszer. Nem helyettesíti a radart, hanem hatékonyabbá teszi azt".

A vállalat jelenleg Ukrajna területének öt százalékát - 5400 négyzetkilométert - fedi le 210 érzékelőjével.

Becslései szerint az egész országot le tudná fedni 8000 eszközzel, amelyek egyenként 185 ezer forintba kerülnek.

Az ötletet a NATO is alkalmazná

A rendszereket 2022 telétől szerelték fel a kritikus infrastruktúrára, például telefonoszlopokra és elektromos alállomásokra.

Amikor Ukrajnát nemrégiben az oroszok nem kevesebb mint 84 kamikaze drónnal támadták, az ilyen akusztikus rendszereket használták, hogy a földi személyzetet tájékoztassák a drónok útvonaláról.

Hecker tábornok elmondta, hogy a mobil lövészcsoportok legalább 80 pilóta nélküli légi járművet tudtak elfogni az információk segítségével.

Elmondta, hogy a NATO-országok most azt is vizsgálják, hogy a berendezéseket fel lehet-e használni saját légvédelmi hálózataik megerősítésére.

A második világháború idején Nagy-Britannia Kent partjainál építettek ki akusztikus rendszereket.

A tükörként ismert óriási betonkupola szerkezeteket arra használták, hogy felerősítsék az érkező ellenséges repülőgépek hangját. A megfigyelők a visszavert hangokat összehasonlítva tudták kiszámítani a magasságot, a sebességet és a repülési útvonalat.

Az 1960-as évek végén pedig az amerikai légierő hő- és mozgásérzékelők egész sorát telepítette a vietnámi dzsungelbe, hogy lehallgassa az északiakat segítő gerillákat, a vietkongokat. A vietnámiak azonban gyorsan felfedezték az érzékelőket.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×