Közös tengeri hadgyakorlatot tartott Kína, Oroszország és Irán március 11. és március 15. között az Ománi-öböl térségében. "A gyakorlat célja a regionális tengeri biztonság közös fenntartása" – közölte a kínai védelmi tárca. Kína két irányított rakéták kilövésére alkalmas hadihajót és egy szállítóhajót küldött a Tengeri Biztonsági Övezet-2024 fedőnevű gyakorlatra, míg orosz részről a Csendes-óceáni flotta hajói vettek részt a Varjag rakétacirkáló vezetésével. Az orosz hajókhoz három iráni helikopter csatlakozott. Megfigyelőként a pakisztáni, a kazah, az azeri, az ománi, az indiai és a dél-afrikai haditengerészet küldöttei is ott voltak a hadgyakorlaton.

"Lehet véd- és dacszövetségnek nevezni, vagy a rosszfiúk szövetségének, netán ellen-NATO-nak, de mindenképpen három olyan országról van szó, amelyet az Egyesült Államok és a nyugati szövetség margóra szorított, illetve az elmúlt idők folyamán partvonalra szorították magukat" – mondta az InfoRádióban Novák Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A szakértő szerint ez egyértelműen nagy és komoly hadgyakorlat volt, és nem is ez volt a három résztvevő ország hadseregének első közös fellépése. Novák Attila elmondta, főként az irániak hangoztatták, hogy

az erődemonstráció célja a kalóztevékenység és a tengeri terrorizmus elleni fellépés volt, de sokkal inkább a Nyugatnak és az Egyesült Államoknak szólt.

Megjegyezte, a három ország között egyébként is vannak belső politikai megállapodások.

A kutató összegezte: Oroszország az Ukrajna elleni háború miatt került margóra, Irán egy ideje már ott van a nukleáris kísérletek miatt, és Kínával is rossz az USA kapcsolata, mivel a kínaiak közeledtek az oroszokhoz a háború kitörése után. Mint mondta, ez három, politikailag és gazdaságilag is erős ország erődemonstrációja volt, jelezve, hogy nem lehet őket kihagyni a döntésekből.

A helyszínválasztás, azaz az Ománi-öböl kapcsán a szakértő kiemelte, hogy ez is jelzésértékű volt, hiszen a szomszédos Jemenből a húszi lázadók folyamatosan támadják a nyugati hajókat, a síita szakadárok pedig Irán támogatását élvezik. Miattuk kell most a kereskedelmi hajóknak megkerülniük Afrikát. "Az ellenük folyó harcba az Egyesült Államok mellett már Nagy-Britannia is beszállt, így

egyfajta erőfitogtatás is volt, hogy van a térségben egy ellenerő is, amivel számolni kell"

– tette hozzá Novák Attila.

Pakisztáni, kazah, azeri, ománi, indiai, dél-afrikai megfigyelők miatt a szakértő szerint nem kizárt egy ellen-NATO létrejötte, bár jelezte, a felsorolt államok némelyike jó viszonyt ápol az Egyesült Államokkal és Izraellel, például India. Novák Attila úgy véli, Omán sem szállna be egy ilyen szövetségbe, és Dél-Afrika sem feltétlenül. A szakértő leszögezte, a hadgyakorlaton résztvevő három ország még szorosabb együttműködése várható a jövőben, a többiek inkább azt figyelik majd, hogy ebből nekik milyen hasznuk lehet ebből.

Az együttműködést mutatja, hogy Kína és Irán is szállít fegyvereket Oroszországnak. Novák Attila szerint ez is egyfajta motivációja lehet az összefogásnak, azaz ha az Egyesült Államok és a nyugat Ukrajnát támogatja, akkor ők a másik felet.