Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

Péntektől példátlan büntetés vár a gyorshajtókra Ausztriában – a magyar sofőrök is veszélyben

Kemény világ köszönt a gyorshajtókra Ausztriában március első napjától: veszélyben az autójuk.

Minden korábbinál súlyosabb büntetés vár a száguldókra márciustól Ausztriában. Aki túllépi a sebességhatárt, nemcsak magas bírsággal vagy jogosítványának elkobzásával kell számolnia, hanem járművének is búcsút inthet – akár véglegesen is.

Az osztrák KRESZ legújabb módosítása szerint, amely március elsején lép életbe, a gyorshajtók járművei nem csupán elkobozhatók, hanem akár el is árverezhetők. Az új szabályok szerint annak a sofőrnek, aki a lakott területen a megengedett sebességet legalább 80 km/órával túllépi – tehát egy normál városi útszakaszon 130-nál gyorsabban hajt, akkor az autóját azonnal elkobozhatják és el is árverezhetik – természetesen szabálysértési bírság mellett. Ugyanez a szankció érvényes az autópályákon száguldozókra: ott az veszíti el a kocsiját, aki a megengedett sebességet 90 km/órával lépi túl, azaz legalább 220-szal repeszt a sztrádán.

Aki viszont visszaesőnek számít a közúton, ennél kevesebbért is bukhatja az autóját: ha a gyorshajtás lakott területen meghaladja az óránként 60 kilométeres, lakott területen kívül pedig a 70 kilométeres óránkénti sebességet.

A jogalkotó arra is gondolt, ha az autó nem a gyorshajtóé, ebben az esetben a járművet legfeljebb 14 napra kivonják a forgalomból, a sofőrt pedig élete végéig eltiltják a vezetéstől.

Ami pedig a magyar autósokat is érinti: a külföldi gyorshajtókra is ugyanez a büntetés vár.

A szigorú fellépésre az osztrák kormány szerint azért volt szükség, mert elharapódzott a féktelen száguldozás, Karintiában például évente átlagosan mintegy 400 olyan esetet jegyeztek fel, amikor az új szabályok szerint el kellett volna kobozni a szabálysértő autóját.

Az egyik helyi rendőrségi vezető szerint a hatóságok feladata "egyszerű" lesz: a lézeres mérőműszerek segítségével meghatározni a túllépés mértékét, majd az eredményt továbbítani az illetékeseknek, akik azután a tényleges büntetést kiszabják.

Az osztrák autóklub, az ÖAMTC ügyvédje szerint fontos, hogy minden közlekedőt megvédjenek az extrém gyorshajtóktól, ebből kiindulva a klub pozitívan ítéli meg a március első napjától életbe lépő törvénymódosítást, ugyanakkor Matthias Wolf szerint alkotmányos szempontból azonban különös gondot kell fordítani arra, hogy ne legyen aránytalanság az elkobzás tárgyának értéke és a vétkesre kiszabott büntetés között.

"A szigorúbb büntetés hatékonyabb, mint az enyhébb, csakhogy a tulajdon ilyen mértékű korlátozására csak bíróságok lennének jogosultak" – mondta az ügyvéd, és több olyan szakvéleményre hivatkozott, amely szerint a KRESZ-módosítás súlyos jogi hiányosságai vannak, akár még alkotmányellenes is lehet. Az autósklub attól tart, hogy már az első ügyek elbuknak majd a bíróságon, ezért inkább a gyakoribb, célzott sebesség-ellenőrzéseket szorgalmazza.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×