Nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának is új köztársasági elnöke lesz a közeljövőben, északi szomszédunk állampolgárai ugyanakkor közvetlen módon választják meg az új államfőt. Zuzana Caputova köztársasági elnök mandátuma hivatalosan június 15-én jár le, és a január végi határidőig tizenegyen jelentkeztek, és végül tízen indulhatnak a kétfordulós választáson.

Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott intézetvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában elmagyarázta, hogy Szlovákiában két módon válhat valaki államfőjelöltté: vagy 15 parlamenti képviselő, vagy 15 ezer választópolgár támogatását kell megszereznie. A tíz jelöltből hárman éltek azzal a lehetőséggel, hogy parlamenti képviselők jelöljék őket, míg hét ember érvényesen adott le megfelelő számú támogató nyilatkozatot. Egyedül Robert Svec jelölését nem fogadta el a választási bizottság, mert nem gyűjtött össze kellő számú támogató aláírást. Szlovákiában közvetlenül választják a polgárok az államfőt, jelöltté úgy válhat valaki, ha 15 parlamenti képviselő vagy legalább 15 ezer választópolgár érvényesen támogató.

Így maradtak tízen, akik március 23-án az elnökválasztás első fordulójában összemérik az erejüket:

• Ivan Korcok
• Peter Pellegrini
• Andrej Danko
• Stefan Harabin
• Milan Náhlik
• Ján Kubis
• Marian Kotleba
• Igor Matovic
• Patrik Dubovsky
• Forró Krisztián

A szakértő elmondta, az első fordulóban akkor választanak érvényesen államfőt, ha valamelyik jelölt a szavazatok több mint 50 százalékát megszerzi. "Tíz jelöltnél erre kicsi az esély, és különös tekintettel arra, hogy két kiemelt jelöltje van az államfőválasztásnak, akiket a különböző közvélemény-kutató cégek is úgy mérnek, hogy nagyon szoros a verseny köztük, Peter Pellegriniről és Ivan Korcokról van szó, ebből fakadóan azt tudjuk feltételezni, hogy sor fog kerülni második körre is" – tette hozzá. Ha szükséges, akkor április 6-án rendezik meg a második fordulót, ahová már csak a két legtöbb voksot szerzett jelölt kerül be.

Forró Krisztián jelölésének nagy a jelentősége

A tíz jelölt között ott van Forró Krisztián is, és a Szlovákia-szakértő szerint annak, hogy a szlovákiai magyarságnak van államfőaspiránsa, szimbolikus és pragmatikus jelentősége is van. Tárnok Balázs felidézte, hogy 2014-ben Bárdos Gyula volt az első magyar államfőjelölt, és nagyon sikeres kampányt tudott magáénak, 5,1 százalékot szerzett, közel 100 ezer szavazatot gyűjtött be az államfőválasztás első fordulójában. Aztán a 2019-es államfőválasztásnál két magyar jelölt is volt, Menyhárt József és Bugár Béla, és ez kevésbé volt sikeres: Menyhárt József visszalépett a választás előtt, Bugár Béla pedig nagyot bukott, Tárnok Balázs szerint a választók megbüntették amiatt, hogy pártja, a Most-Híd benne maradt a Robert Fico vezette akkori kormányban.

"Azzal, hogy a magyaroknak lesz jelöltjük az államfőválasztáson, jelezzük ezáltal is, hogy Szlovákia egyenjogú polgárai vagyunk, és mi is ott vagyunk"

– mondta a felvidéki származású elemző.

A pragmatikus okok közül elsőként az alkupozíciót említette, mert ha az első fordulóban sikerül elérni 4-5 százalék közti eredményt, azzal a szlovákiai magyar politikai közösség érdekérvényesítési potenciálját is tudja növelni. Másrészt nagyon fontosnak nevezte, hogy tematizálják a felvidéki magyarokat érintő kérdéseket: ilyen a jogegyenlőség, a Benes-dekrétumok kérdése, a nyelvtörvény kérdése, az állampolgárság kérdése. "Szlovákia magyar nemzetiségű polgárai otthon érezhessék magukat, és ne legyenek másodrendű polgárai az országnak" – mondta, és hozzátette, az is lényeges, hogy a gazdaságilag elhanyagolt magyarok lakta dél-szlovákiai régió leszakadását meg tudják állítani. Tárnok Balázs szerint az ott élő szlovák és magyar nemzetiségű polgároknak is ez érdekük, hogy a mindenkori kormány ne tekintsen elhanyagolandó területként Dél-Szlovákiára.

A harmadik pragmatikus oka a magyar államfőjelölt állításának az elemző szerint az, hogy mobilizálhatja a magyar szavazókat a június 8-i európai parlamenti választás előtt. Emlékeztetett, hogy 2014-ig a 13 szlovákiai EP-képviselőből kettő volt magyar, sőt, még 2019-ig is két szlovákiai magyar képviselő volt az Európai Parlamentben, de öt éve egy magyar jelölt sem jutott be az EP-be. Enne akkor részben a politikai megosztottság volt az oka, a Most-Híd és a Magyar Közösség Pártja jelöltjei között megoszlotak a voksok."A június 8-i EP-választásnak magyar szempontból az lesz a tétje, hogy sikerül-e visszaszerezni a 2019-ben elveszített európai parlamenti mandátumot" – mondta Tárnok Balázs.

Legyen újra magyar EP-képviselő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott intézetvezetője úgy véli, egy sikeres államfőválasztás tudná mobilizálni a szlovákiai magyarokat, és legfőképpen azt a látszatot tudná kelteni, hogy érdemes a magyar szövetségre szavazni az EP-választáson, nem fog elveszni a szavazat, és így a politikai egységét is tudná demonstrálni.

Szlovákiában jellemzően rendkívül alacsony a választási részvétel az európai parlamenti választáson, de a magyar politikai közösség egy kört biztosan tud mobilizálni, ugyanakkor csak arra nem alapozhat, hogy alacsony lesz a választási részvétel.

"A magyar szövetségnek össze kell kapnia magát, el kell hitetnie a választóival, hogy itt egy potens pártról van szó, amelyre ha szavaznak a választópolgárok, az nem lesz kidobott szavazat. Kevés olyan régiója volt Európának 2019-ben, akinek nem volt jelöltje az Európai Parlamentben. Dél-Szlovákia egy ilyen fehér folt volt, ezt kellene most helyreállítani" – mondta Tárnok Balázs.