Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
BRICS - Brazil, Rusia, India, China, and South Africa illustration. Economic association concept
Nyitókép: wimagine/Getty Images

Szakértő: a BRICS államok még csak abban értenek egyet, hogy mit nem akarnak

A G7 országok ellenpólusának szánt BRICS csoport sikere attól függ, hogy az országok tudják-e kezelni az egymás között feszülő ellentéteket. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádióban Rada Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.

A BRICS sokáig egy Nyugatról lesajnált öttagú országcsoport volt, viszont az idei bővítést követően már nem lehet ebbe a kategóriába sorolni, hiszen már 11 ország a tagja – magyarázta Rada Péter. A Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese azt is elmondta, hogy csaknem húsz jelentkező közül választották ki a csatlakozókat. A BRICS megalapítóinak előzőleg viszont azt kellett eldönteniük, hogy az egymás közti kapcsolatok szorosabbra fűzését választják, vagy inkább a csoport létszámát növelik. Végül a bővítés mellett döntöttek, viszont így olyan államok is bekerültek a BRICS-be, amelyek regionális szinten egymás riválisai.

A szakértő rámutatott, hogy a szervezet egy geopolitikai és világpolitikai szempontból is heterogén országcsoport, amelynek tagjai igazából csak egy dologban értenek egyet: a fennálló világrenddel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Viszont abban, hogy hogyan kellene kinéznie az új világrendnek, már nincs köztük egyetértés.

A cél az volt, hogy megkérdőjelezzék az egy központú világrendet, hogy a nemzetközi kapcsolatok szabályait egyedül az Egyesült Államok alakítsa. Rada Péter szerint az ukrán háború kitöréséig még szó volt arról, hogy ezt az egypólusú világrendet két központú rendszer válthatja fel, amelyben az USA mellett Kína a másik hatalmi centrum. "Ez sok szempontból egyébként kiszámíthatóvá tenné az új világrendet, de rengeteg mindenkinek ez nem lett volna jó" – tette hozzá a szakértő. Így épp a BRICS tagjainak is választani kellett volna Washington és Peking között, ezért folyamatosan abba az irányba terelték a beszélgetéseket, hogy egy valódi multilaterális, többpólusú nemzetközi rendre van szükség. A BRICS bővítése ennek felel meg a Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese szerint.

Majd azzal folytatta, hogy a mostani helyzetben nehéz megmondani, hogy mi lehet a szervezet jövője. Főleg azért, mert a csoportnak már olyan országok is a tagjai, amelyek hagyományosan egymás ellenfelei, kihívói. "Ilyenek például Szaúd-Arábia és Irán, vagy Latin-Amerikában Brazília és Argentína. Várakozásaink szerint – hangsúlyozta Rada Péter – ezek akkora ellentétek, ami miatt nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy sikeres lesz ez a csoportosulás."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×