Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.4
bux:
133008.32
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
BRICS - Brazil, Rusia, India, China, and South Africa illustration. Economic association concept
Nyitókép: wimagine/Getty Images

Szakértő: a BRICS államok még csak abban értenek egyet, hogy mit nem akarnak

A G7 országok ellenpólusának szánt BRICS csoport sikere attól függ, hogy az országok tudják-e kezelni az egymás között feszülő ellentéteket. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádióban Rada Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.

A BRICS sokáig egy Nyugatról lesajnált öttagú országcsoport volt, viszont az idei bővítést követően már nem lehet ebbe a kategóriába sorolni, hiszen már 11 ország a tagja – magyarázta Rada Péter. A Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese azt is elmondta, hogy csaknem húsz jelentkező közül választották ki a csatlakozókat. A BRICS megalapítóinak előzőleg viszont azt kellett eldönteniük, hogy az egymás közti kapcsolatok szorosabbra fűzését választják, vagy inkább a csoport létszámát növelik. Végül a bővítés mellett döntöttek, viszont így olyan államok is bekerültek a BRICS-be, amelyek regionális szinten egymás riválisai.

A szakértő rámutatott, hogy a szervezet egy geopolitikai és világpolitikai szempontból is heterogén országcsoport, amelynek tagjai igazából csak egy dologban értenek egyet: a fennálló világrenddel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Viszont abban, hogy hogyan kellene kinéznie az új világrendnek, már nincs köztük egyetértés.

A cél az volt, hogy megkérdőjelezzék az egy központú világrendet, hogy a nemzetközi kapcsolatok szabályait egyedül az Egyesült Államok alakítsa. Rada Péter szerint az ukrán háború kitöréséig még szó volt arról, hogy ezt az egypólusú világrendet két központú rendszer válthatja fel, amelyben az USA mellett Kína a másik hatalmi centrum. "Ez sok szempontból egyébként kiszámíthatóvá tenné az új világrendet, de rengeteg mindenkinek ez nem lett volna jó" – tette hozzá a szakértő. Így épp a BRICS tagjainak is választani kellett volna Washington és Peking között, ezért folyamatosan abba az irányba terelték a beszélgetéseket, hogy egy valódi multilaterális, többpólusú nemzetközi rendre van szükség. A BRICS bővítése ennek felel meg a Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese szerint.

Majd azzal folytatta, hogy a mostani helyzetben nehéz megmondani, hogy mi lehet a szervezet jövője. Főleg azért, mert a csoportnak már olyan országok is a tagjai, amelyek hagyományosan egymás ellenfelei, kihívói. "Ilyenek például Szaúd-Arábia és Irán, vagy Latin-Amerikában Brazília és Argentína. Várakozásaink szerint – hangsúlyozta Rada Péter – ezek akkora ellentétek, ami miatt nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy sikeres lesz ez a csoportosulás."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ilyen irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×