Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
317.61
bux:
129626.31
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Panneau indiquant la sortie de la Grande Bretagne de lUnion EuropĂŠenne
Nyitókép: Richard Villalon/Getty Images

Megdöbbentő számok a brexitről

A szerdán ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek 70 százaléka szerint káros hatást gyakorolt a brit gazdaságra Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.

Az Ipsos közvéleménykutató csoport az Evening Standard című londoni napilap megbízásából 1003 ember bevonásával elvégzett, a brit EU-tagság megszűnésének negyedik évfordulóján közzétett reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy a brit választók 57 százaléka általánosságban, a gazdasági hatásokon túl is kudarcnak minősíti a Brexitet, és mindössze 13 százalék nevezte sikeresnek a brexitfolyamatot.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán megtartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

Az Ipsos szerdán ismertetett évfordulós felmérése szerint

különösen a fiatal, 35 év alatti korosztály tartja sikertelennek a brexitet: ebben a korcsoportban a válaszadók 70 százaléka minősítette kudarcnak a brit EU-tagság megszűnése óta lezajlott folyamatokat.

Az átlagon belül, minden korosztályt egybevetve a londoniak 67 százaléka, országosan az egyetemi végzettségűek 73 százaléka nyilvánított negatív véleményt a brexitről.

Az utóbbi időszakban más reprezentatív felmérések is azt jelezték, hogy a britek jelentős többsége most már kedvezőtlenül ítéli meg a brexit hatásait.

A UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Királyság gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőház és a Public First nevű közpolitikai kutatócsoport nemrégiben ismertetett közös vizsgálata szerint

a britek 52 százaléka úgy tartja, hogy a brexit rosszul vagy nagyon rosszul végződött, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy az ország jól vagy nagyon jól járt a kilépéssel.

A 4005 felnőtt brit állampolgár bevonásával elvégzett felmérésben a válaszadók 60 százaléka közvetlenül a brexitet okolta az elmúlt évek kiugró inflációjáért, az ezt kísérő megélhetési válságért és általában a brit gazdaság teljesítményének hanyatlásáért.

Azok közül, akik szerint a brexitnek rossz vagy nagyon rossz vége lett, 74 százalék jósolta azt, hogy a brit EU-tagság megszűnésének soha nem is lesznek kedvező eredményei.

Címlapról ajánljuk
„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

„Össztűz” – Robert Fico nem akármivel fenyegeti Brüsszelt

Az elektromos energia árának csökkentését tartja az egyik legfontosabb európai uniós feladatnak Ausztria, Szlovákia és Csehország miniszterelnöke. A három ország kormányfője a slavkovi formátum találkozóján közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben rögzítették álláspontjukat a csütörtöki, február 12-i rendkívüli uniós csúcs előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Úgy tűnik túlnyugtattuk magunkat azzal, hogy a digitalizáció majd megoldja a karbonkibocsátás problémáját. Levél helyett e-mail, fióki kiszolgálás helyett online ügyfélszolgálat és mobilapplikáció, újság helyett digitális hírportál. Ezek a lépések valóban csökkentették a különböző szolgáltatások, tartalmak karbonkibocsátását, de nem szüntették meg. Ráadásul itt az AI, ami offline sosem létezett, tehát új szereplőként csatlakozott be a digitális térbe, elképesztő környezeti lábnyommal. Persze honnan tudnánk mindezt, ha a kibocsátást nem, vagy csak részben mérjük? Ezen a szemléleten fog gyökeresen változtatni az SBTi által megfogalmazott új ajánlás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×