Infostart.hu
eur:
355.63
usd:
302.52
bux:
134545.2
2026. május 11. hétfő Ferenc
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Vlagyimir Putyin elmondta, milyen ukrajnai demilitarizált övezetet képzel el

Amerikai Patriot légvédelmi rendszer lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os repülőgépet - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai választási gyűlésen.

"A gépet - ezt már biztosan megállapították - amerikai Patriot rendszer lőtte le. Ezt már megállapította a szakértői vizsgálat" - mondta Putyin. Az orosz államfő szerint a Patriot rendszer rakétáit Ukrajna által ellenőrzött területről lőtték ki az Il-76-osra.

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az incidens nemzetközi kivizsgálásához, de nincsenek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek hajlandók lennének azt elvégezni. "Hivatalosan mondom: azt kérjük, hogy küldjenek nemzetközi szakértőket, akik elvégeznék ezt az elemzést, értékelnék a rendelkezésre álló fizikai bizonyítékokat, hogy a gépet Patriot rendszerrel lőtték le" - mondta.

Kifogásolta, hogy a nyugati média megpróbálja elhallgatni a hadifoglyok lezuhanásának ügyét. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország nem fogja elfelejteni azokat a bűnöket, amelyeket a polgárai ellen követtek el.

Putyin azt mondta, nem tudja és nem érti, hogy Kijev miért lőtte le a gépet a foglyokkal együtt. Megjegyezte, hogy még azt is feltételezve, hogy mindez véletlenül történt, attól még gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősíthető. Emlékeztett rá, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.

Az államfő hangoztatta, hogy az ukrán fél az orosz városok támadásával egyfelől a saját lakossága és "szponzorai" figyelmét próbálja meg elterelni az ellentámadás kudarcáról, másfelől pedig az orosz felet arra akarja provokálni, hogy tükörakciókkal vágjon vissza polgári célpontokra Ukrajna területén. Hozzátette, hogy Oroszország ehelyett precíziós fegyverekkel támadja az ukrán infrastruktúrát, elsősorban a hadseregét és a hadiiparét.

Kijelentette, hogy

az ukrajnai demilitarizált övezetnek "olyan távolságra kell lennie" Oroszország területétől, amely biztosítja, hogy az orosz városokat külföldi gyártmányú nagy hatótávolságú ágyúkkal ne lőhessék.

Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg most éppen azzal foglalkozik, hogy az ellenség állásait eltávolítsa a "létfontosságú lakossági központoktól". Az RBK orosz gazdasági lap szerint az Egyesült Államok által Ukrajnának eddig leszállított fegyverek maximális hatótávolsága 165 kilométer.

Folytatódnak a fogolycserék

Putyin kijelentette, hogy Moszkva az Il-76-ossal történtek ellenére nem fogja leállítani a fogolycserét. Az ukrán és az orosz hadifogságban lévő katonák aránya elmondása szerint egy a tízhez.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szerdán fogolycsere történt, amely során mindkét fél 195 hadifoglyot adott át a másiknak. A fogvatartottak cseréjét az Egyesült Arab Emírségek segítségével sikerült tető alá hozni.

Ukrán közlés szerint a 207 ukrán katona és civil térhetett haza orosz fogságból a fogolycserén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a közösségi médiában azt hangsúlyozta, hogy "mindennek ellenére visszatérünk a fogolycserékhez".

"Minden egyes fogolyra emlékezünk, katonákra és civilekre egyaránt, és azon dolgozunk, hogy mindenkit hazahozzunk" - tette hozzá. Kijev nem hozta nyilvánosságra, hogy cserébe hány embert adtak át az orosz oldalnak.

Ukrán katonákat képez ki a Nyugat

Németország idén további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi - jelentette be szerdán Brüsszelben Siemtje Möller német védelmi államtitkár. Az európai uniós védelmi miniszterek informális találkozóján felszólalva közölte, hogy az ukrán katonák oktatása a szélesebb uniós katonai kiképzési misszió keretében történik.

A 2022 novemberében létrehozott európai uniós misszió eredetileg 15 ezer ukrán katona Németországban, Lengyelországban és más uniós országokban történő kiképzésére jött létre. A résztvevők számát később 30 ezerre, majd 40 ezerre emelték. Németország már kiképzett tízezer ukrán katonát. A Bundeswehr szerint a programban 1500 fős német katonai személyzet vett részt.

Az ukrán katonák Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Leopard 1 és Leopard 2 harckocsik, továbbá Marder gyalogsági harcjárművek használatát sajátítják el, de részesülnek egészségügyi és katonai oktatásban is.

Címlapról ajánljuk
Munkába kezd az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program

Munkába kezd az új, Tisza-többségű Országgyűlés: hétfőn és kedden sűrű napok jönnek, itt a program

Hétfőn 8 órától megkezdődik a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. Magyar Péter szombaton már beiktatott miniszterelnök vezetésével az új kormány is feláll kedden: 16 órától az új Országgyűlés plenáris ülést tart, ahol esküt tesznek a miniszterek. Utána beindul a „törvénygyár”: a kétharmados Tisza-többségű parlamentnek rengeteg jogszabályt kell módosítania, hiszen szerdán jogilag véget ér Magyarországon a 2020 óta tartó, először járványügyi, majd háborús „veszélyhelyzet”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Zelenszkij szerint féloldalas a tűzszünet, vihart kavart Európában Putyin javaslata – Híreink az ukrajnai háborúról hétfőn

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti üzenetében azt mondta, bár a tűzszünet szombati életbe lépése óta Oroszország valóban tartózkodik az Ukrajna elleni rakéta- és légitámadásoktól, a frontvonalakon továbbra is folyik a harc. Vlagyimir Putyin orosz államfő azt javasolta, hogy barátja, a volt német kancellár, Gerhard Schröder lehetne közvetítő Oroszország és Európa között. Németország elutasította az ötletet, mondván a moszkvai javaslat nem tekinthető hitelesnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×