Infostart.hu
eur:
365.78
usd:
317.31
bux:
148136.74
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Súlyos hatalmi harc dúl az ukrán legfelső vezetők között

Volodmimir Zelenszkij elnök lemondásra szólította fel a vezérkari főnököt, majd amikor Valerij Zaluzsnij ezt megtagadta, kirúgta. Később viszont visszahelyezte a tábornokot eredeti beosztásába. Az eseményeket Moszkva sem hagyta szó nélkül.

A közösségi médiában már hétfőn megjelentek olyan hírek, amelyek szerint az ukrán elnök meneszteni akarja a vezérkar főnökét. Pár órával később Kijevben hivatalosan cáfolták ezt, ám brit lapértesülések szerint nagyon feszültté vált a viszony Zelenszkij elnök és Zaluzsnij tábornok között. A The Guardian azt írja: kettejük között valójában személyes ellentétek vannak, mivel Volodimir Zelenszkij attól tart, hogy Valerij Zaluzsnij az elnök posztra tör. A londoni újság arról is beszámol, hogy a tábornok igen népszerű az ukránok körében. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy Volodimir Zelenszkij csak alig két százalékkal tudna nyerni, ha Zaluzsnij tábornokkal kellene megküzdenie az elnökségért.

Az államfő és a vezérkari főnök viszonya láthatóan akkor romlott meg, amikor tavaly novemberben Zaluzsnij tábornok a londoni The Economistnak azt nyilatkozta, hogy a harctereken patthelyzet alakult ki és ukrán hadsereg nem tudja legyőzni az oroszokat. Volodimir Zelenszkij ezt a vélemény határozottan cáfolta és azt bizonygatta, hogy szó sincs semmiféle patthelyzetről. Sőt, mint mondta, a hamarosan hadrendbe álló új fegyverekkel, köztük az F-16-os vadászbombázókkal Ukrajna meg fogja nyerni a háborút. Egyúttal bírálta Zaluzsnijt és más katonai vezetőket, amiért a hadsereg nyári offenzívája nem hozta meg a várt sikereket.

Az elnök ugyanakkor tisztelettel arra kérte a tábornokokat, hogy a saját feladataikkal törődjenek és ne üssék az orrukat a politikusok dolgába.

Bár Valerij Zaluzsnij nyilvánosan soha nem mondta, hogy politikai ambíciói lennének, de a kijevi elnöki palotában már egyértelműen erre következtettek a róla és a feleségéről a Facebookon megjelent néhány fényképből.

A The Guardian úgy értesült: az elnök és a vezérkari főnök közti ellentétek odáig fajultak, hogy Volodimir Zelenszkij lemondásra szólította fel a tábornokot, aki viszont ezt megtagadta. Erre Zelenszkij elnök egyszerűen kirúgta a népszerű katonai vezetőt. Ellenben a Zaluzsnij tábornok utódjául kiszemelt mindkét jelölt - Kirilo Budanov, a kémszolgálat vezetője, valamint Olekszander Szirszkij, a szárazföldi erők vezérkari főnöke is - visszautasította a vezérkari főnöki kinevezést. Ráadásul Ukrajna legfontosabb nyugati szövetségesei ugyancsak rosszallásukat fejezték ki Valerij Zaluzsnij eltávolítása miatt. Ekkor Volodimir Zelenszkij inkább visszahelyezte korábbi beosztásába a tábornokot.

A londoni újságnak azt nyilatkozta Orysia Lutsevych, a Chatham House kutatóintézet ukrajnai szakértője, hogy szerinte a Zaluzsnij elbocsátása körüli hercehurcával az elnök környezete a közvéleményt akarta szondázni. Arra lehettek kíváncsiak, hogy az emberek miként fogadnák a tábornok eltávolítását a hatalomból, illetve valójában mekkora lehet Zaluzsnij támogatottsága. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy

ezzel a lépéssel a kijevi politikai vezetés igazából Moszkva kezére játszott,

mivel Oroszország már jó ideje megpróbálja belülről destabilizálni Ukrajnát és megbontani a nemzeti egységet.

Címlapról ajánljuk
Munkahelyek tömegeit és dollármilliárdokat is eléget a hőhullám – szakértő

Munkahelyek tömegeit és dollármilliárdokat is eléget a hőhullám – szakértő

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint 2030-ra a hőstressz miatt világszerte a teljes munkaidő 2,2 százaléka, vagyis mintegy 80 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkavégzés eshet ki. Az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója beszélt a várható jövőről.

Magyar Péter: ez a magyar csoda – tanulságok válságos napok után

Döntéseket hozott a Védelmi Munkacsoport: Magyarország energia- és vízellátása stabil, nincs már szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésre. A paksi turbina stabilan termel. A Duna vízállása az Ausztriában lehulló csapadéknak köszönhetően átmenetileg 20-30 centivel emelkedni fog – erről beszélt a kormányszóvivői tájékoztató előtt két órával egy Facebook-videóban a kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Donald Trump habozás nélkül rabol el és fenyeget baloldali vezetőket: mégis akad egy diktátor, aki eddig simán megúszta

Donald Trump habozás nélkül rabol el és fenyeget baloldali vezetőket: mégis akad egy diktátor, aki eddig simán megúszta

Donald Trump tavaly hirdette meg a Monroe-doktrína Trump-kiegészítését, kinyilvánítva, hogy Washington – a regionális hegemón szerepében – kész mélyíteni és kiterjeszteni a befolyását Latin-Amerika felett. A „Donroe-doktrína” jegyében az amerikai elnök egymás után emelte fel a rokon lelkű szövetségeseket a térségben, ez legutóbb Kolumbiában volt szembeötlő, amikor Trump beállt a jobboldali Abelardo de la Espriella megválasztása mögé. Az érem másik fele, hogy a Fehér Házzal ideológiailag nem kompatibilis baloldali vezetők nem sok jóra számíthatnak: Trump az év elején elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, azóta pedig jóformán gyarmatként irányítja az országot; míg az ugyancsak autoriter vezetésű, kommunista Kubán a szankciós nyomást csavarta feljebb, bár olykor el-eljátszadozik a katonai beavatkozás gondolatával is. Van azonban egy baloldali diktatúra Washington hátsó udvarában, amely eddig elkerülte a reflektorfényt, pedig egyesek szerint épp most válik a „trópusok Észak-Koreájává”. Egyszer Trump céltáblájára kerülhet még Nicaragua is?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×