A karlsruhei testület tetemes költségvetési hiányt tárt fel, amit 2024-től éveken keresztül kell megtakarítani. A hiányért egy korábbi, az alkotmányt sértő döntése miatt a Scholz-kormány felelős, míg az elkerülhetetlen megtakarítás a gazdaságot, illetve a lakosságot sújtja.

Ilyen körülmények között született meg a hárompárti kormánykoalíció 2024-es költségvetési előirányzata, amelyet a a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat a jövő héten minden bizonnyal jóváhagy. A Bundestag költségvetési bizottsága előzetesen 476,8 milliárd eurós kiadást és mintegy 30 milliárd euró új hitelt tartalmazó költségvetést fogadott el.

Az alkotmánybíróság határozata szerint az elkövetkező időszakban összesen hatvanmilliárd eurót kellene megtakarítani, ebből 17 milliárd 2024-re jutott. Az idei esztendőre előirányzott takarékossági intézkedések számos területet érintettek, a klímavédelemtől a mezőgazdaságon keresztül egészen a szociális juttatásokig. A közelmúltban lezajlott gazdatüntetés, valamint a jelenleg is tartó mozdonyvezetői sztrájk jelzi, hogy nem is akármilyen áldozatokról van szó.

A válsághangulatot jelzi ugyanakkor, hogy több mértékadó hírforrás, köztük két tekintélyes újság, a Handelsblatt és a Die Welt szerint a koalíció máris a jövő évi költségvetési előirányzatok terveiről, de főként a szükséges megtakarításokról egyezkedik.

A pénzügyminisztérium az idézett források szerint máris jelezte, hogy ezúttal is "két számjegyű" megtakarításra lesz szükség. Ezzel kapcsolatban a Handelsblatt arról írt, hogy

a "költségvetési rés" valószínűleg nagyobb lesz, mint az idei 17 milliárd euró.

Az ARD közszolgálati médium előzetesen minimum 15 milliárdot említ, és értesülése szerint az úgynevezett klíma és transzformációs alap (KFT) lehet az egyik fő áldozat. Az alap finanszírozza az ipar fenntartható átalakítását és a magánháztartások fűtési rendszereinek cseréjét, vagy a szél- és napelemparkok költségeit is.

Elemzők szerint így a jövő évi költségvetés tervezésekor is felmerülhet annak lehetősége, hogy a rendkívüli válsághelyzetre hivatkozva átmenetileg helyezzék hatályon kívül az alkotmányban rögzített, az új hitelfelvételeket tiltó, úgynevezett adósságféket. A 2009-ben elfogadott alkotmányos cikkely az eladósodás megakadályozása érdekében a hitelvelvételt a GDP 0,35 százalékáig engedélyezi. Az adósságfék ideiglenes felfüggesztése az idei költségvetés tervezésekor is felmerült, a koalíciós pártok heves vitát folytattak erről. Végül azonban a szabad demokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner "győzött", és az adósságfék 2024-re érintetlen maradt.