eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Lipcse, 2014. november 6.Vasúti szerelvény áll a lipcsei pályaudvaron 2014. november 6-án, a négynapos német vasutassztrájk első napján. A vasutasok béremelést, a heti munkaidő kétórás csökkentését és az ágazati tarifaszerződés megkötését követelik.(MTI/EPA/Peter Endig)
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Endig

Rekordsztrájk a német vasúton: hat nap, és hat?

A német állami vasút, a Deutsche Bahn történetében 2015-ben jegyezték fel az eddigi leghosszabb sztrájkot, amely öt napig tartott. A mozdonyvezetők hivatalosan szerda reggel kezdődő munkabeszüntetése a tervek szerint már hat napig tart, hacsak közben nem jön létre megegyezés a GDL szakszervezet és a vasút vezetősége között.

A gyakorlatilag már kedden este megkezdődő és jövő hétfő reggelig tartó munkabeszüntetésre már előzetesen számítani lehetett. A mozdonyvezetők szakszervezete, a GDL január elején jelezte a béremelést és a munkaidő csökkentését célzó követeléseit. Az állami vasúttársaság vezetőivel folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt, és ezt követően január második hetében a mozdonyvezetők már háromnapos figyelmeztető sztrájkba léptek. Az országban kora reggeltől csaknem teljesen leálltak a személyszállító vonatok, és rendkívüli korlátozások voltak a teherszállításban is.

A folytatást már akkor kilátásba helyezték. A Deutsche Bahn legújabb ajánlatát a szakszervezet vezetősége ezúttal sem fogadta el, és ennek nyomán hirdette meg az időtartamot tekintve új rekordot jelentő, szerda reggel kezdődő hatnapos sztrájkot. A szakszervezet követelése az volt, hogy

a heti munkaórák számát 38 óráról 35-re csökkentsék változatlan bérek mellett.

A vasúttársaságnak ez nem volt elfogadható, és azt javasolta, hogy 2025 januárjától heti egy órával, a jelenlegi 38 óráról 37 órára mérsékeljék a heti munkaórák számát. Ajánlatot tett továbbá 4,8 százalékos béremelésre augusztustól és egy további 5 százalékosra 2025 áprilisától.

Elemzők szerint aligha segíti a megoldást a közlekedési miniszter, Volker Wissing nyilatkozata. A ZDF közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában a miniszter hangsúlyozta, hogy – mint fogalmazott –

"zéró megértéssel" viszonyul a szakszervezeti követelésekhez.

Wissing szerint a GDL és az állami vasúttársaság közötti bértárgyalások "egyre rombolóbb" formát öltenek.

A miniszter élesen bírálta a szakszervezet vezetőségét, különösen az elnököt, Claus Weselskyt. "Nem gondolom azt sem, hogy a GDL elnöke ezzel a stílussal jó tesz saját magának és szakszervezetének" – fogalmazott a szabad demokrata politikus. Közvetve elismerte, hogy "reformra" szükség van, ugyanakkor az ilyen jellegű munkabeszüntetések elkerülésére szólított fel.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×