Infostart.hu
eur:
367.81
usd:
335.35
bux:
143586.96
2026. november 18. szerda Jenő
Russia vs Ukraine flag on cracked wall, concept of war between russia and ukraine, silhouette of soldiers on russia vs ukraine flag
Nyitókép: IherPhoto/Getty Images

Felmérések: még az ukránok is és az oroszok is támogatják a háborút

A két országban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége még mindig a háború folytatását akarja.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) tavaly év végén készült felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezettek 96 százaléka támogatja az ukrán fegyveres erőket, 88 százalékuk pedig bízik a parancsnokságban. 88 százalék kedveli Valerij Zaluzsnyij vezérkari főnököt, míg 66 százalékuk Volodimir Zelenszkij elnököt.

A felmérést ismertető Institute for the Study of the War (ISW) amerikai kutatóintézet ugyanakkor emlékeztet rá, hogy egy évvel korábban Zelenszkij elnök támogatottsága még 84 százalékos volt. A washingtoni szakértőknek azonban az a véleménye, hogy a háború okozta romló életkörülmények természetes velejárója a politikai vezetés kedveltségének csökkenése. Vagyis nem lehet messzemenő követeztetéseket levonni Volodimir Zelenszkij népszerűségvesztéséből.

Ugyanakkor az ukránok 2022. decemberében bizakodóbbak voltak a háború kimenetelét illetően. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy akkoriban sikerült felszabadítani jelentős nagyságú területeket, így a visszaszerezték a Harkiv, illetve a Herszon feletti ellenőrzést. Mivel ezek városok, valamint a körülöttük lévő települések messze kerültek a frontvonalaktól, a környéken újból megindulhatott a normális élet.

Az ISW szerint az is fontos, hogy

a válaszadók nagy többsége egyaránt támogatja Valerij Zaluzsnyijt és Volodimir Zelenszkijt.

Csupán 15 százaléknyian vannak azok, akik vagy a katonai, vagy a politikai vezetést részesítik előnyben. A washingtoni intézet kutatói ebből arra következtetnek: az orosz propagandának nem sikerült elhitetnie az ukránokkal, hogy súlyos ellentétek vannak a kijevi vezetők között.

Az amerikai intézet kutatói úgy vélik, az orosz propaganda célja az, hogy megingassa az ukránoknak az ország vezetésébe vetett bizalmát és gyengítse a hadsereg harci kedvét. Moszkva egyúttal el akarja bizonytalanítani Ukrajna nyugati szövetségeseit, hogy aztán ennek következtében csökkenjen az ország külső támogatása. Az ISW rámutat: a most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás azt igazolja, hogy ezeknek az orosz információs műveleteknek nincs valóságalapjuk, mert Moszkva eredménytelenül próbálja megtörni az ukránok nemzeti egységét, illetve elszántságát.

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×