eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

"Most lehetne mintaállam Románia" - Negyedszer is asztalon a székely és a magyar autonómia ügye

Sürgősségi eljárással tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. Szerdán a kormányzó Szociáldemokrata Párt több politikusa is ezek elutasítását szorgalmazta. Marcel Ciolacu román miniszterelnök pedig egy hete közösségi oldalán "toxikus kezdeményezésnek" minősítette a törvényjavaslatokat. Pászkán Zsoltot, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársát kérdeztük.

Három jogszabálytervezet van most a romániai képviselőház asztalán:

  1. a kisebbségekre, nemzeti közösségekre, kulturális autonómiára vonatkozó kerettörvény (az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács dolgozta ki)
  2. magyar közösség kulturális autonómiája (a teljes magyar közösségre, vagymis székelyföldi, erdélyi, partiumi, bánsági magyarságra vonatkozik)
  3. székelyföldi autonómia (Kulcsár-Terza József kezdeményezése, RMDSZ).

"Fontos hangsúlyozni, hogy bár a románok folyamatosan etnikai autonómiáról beszélnek Székelyföld autonómiája esetében, ez nem etnikai autonómia, hanem területi. A kettő közti különbség, hogy előbbi csak a székelyekre vonatkozna, utóbbi mindenkire, aki a törvénytervezetben települési szinten meghatározott területen él, tehát románokra, romákra, németekre is, bárkire" - mondta az InfoRádióban Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

A tervezetet december 20-án nyújtották be a képviselők, élve törvénykezdeményezési jogukkal, az viszont nem egészen világos, hogy miért pont most.

Ami biztos, hogy negyedik alkalommal kerül a törvényhozás elé az autonómia ügye, így arról is beszélt, ezúttal is elutasítás vár-e rá.

"Még a vitát sem nagyon bírják, gyorsított eljárásban utasítják el a törvényjavaslatokat, de ez önmagában nem váratlan, nem szokatlan a »kisebbségvédelmi mintaállam Romániában«" - utalt Pászkán Zsolt arra a jelzőre, amivel magát dicséri a román politika. Ám szerinte hiába az öndicséret, hiszen

épp ezek a törvénytervezetek szabályoznák azt, amitől mintaállammá válhatna Románia.

"Maga a törvény benyújtása cáfolja a román propagandát, hogy mintaállam, kezdve onnan, hogy egy uniós tagállam magát européernek tartó miniszterelnöke toxikusnak, mérgezőnek nevez egy olyan javaslatot, amely nem kíván többet, mint amivel Olaszországban a tiroliak vagy Spanyolországban a baszkok, katalánok élhetnek. Ezek szerint az említett országok is mérgező, toxikus szabályokat fogadtak el..." - érvelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×