Drakeford a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt walesi tagozatának vezetőjeként állt a walesi kormány élén, és azonnali hatállyal távozott pártvezetői tisztségéből.

A brit parlamentarizmusban honos törvényerejű szokásjog alapján ez kormányfői megbízatásának végét is jelenti, de Drakeford közölte, hogy miniszterelnöki feladatait hivatali utódjának megválasztásáig ellátja.

Lemondását indokló közleményében Mark Drakeford csak annyit írt, hogy amikor 2018-ban elindult a walesi Munkáspárt vezetői posztjáért, ezt azzal a szándékkal tette, hogy öt évig kíván tisztségében maradni, és még a walesi törvényhozás jelenlegi mandátumának vége előtt távozik. „Ennek ideje most jött el” – fogalmaz közleményében a politikus.

Nagy-Britanniában jövőre tartják a következő országos parlamenti választásokat, így 2024-ben a walesi parlamentet is újjáválasztják,

Drakeford szerdai bejelentése azonban ennek ellenére teljesen váratlan volt.

Drakeford vezetési stílusát az utóbbi időszakban számos bírálat érte. A kifogások között visszatérően szerepeltek azok a vélemények, amelyek szerint a koronavírus-járvány idején a walesi kormányfő túlságosan hosszú ideig tartott érvényben radikális korlátozásokat.

A legutóbbi hetekben széles körű felháborodást szított, hogy a walesi kormány 20 mérföldre (32 kilométer/óra) csökkentette az eddigi 30 mérföldről (48 kilométer/óra) a lakott területeken alapesetben előírt közúti sebességhatárt.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov legfrissebb felmérése szerint a walesi választók mindössze 11 százaléka elégedett Drakeford tevékenységével.

Negyedszázaddal ezelőtt a Munkáspárt vezette akkori brit kormány hatalmi decentralizációs programja keretében a széles önrendelkezési jogkörökkel felruházott skóciai törvényhozásnál sokkal szűkebb hatáskörű walesi nemzetgyűlés jött létre.

Wales lakossága annak idején gyakorlatilag nem is parlamentet, hanem önkormányzati jellegű végrehajtó testületet választott meg 1999-ben, és még ennek létrejötte is majdnem meghiúsult: a decentralizációról 1997 szeptemberében, éppen 50 százalékos részvétellel megtartott walesi referendumon a több mint 1,1 millió szavazatból mindössze 6721 billentette a mérleget a helyi népképviselet megteremtése felé.