eur:
394.32
usd:
365.17
bux:
71738.76
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke és listavezetője kampánygyűlést tart Brémában 2021. szeptember 14-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Drámai döntés: vége az áram- és gázárféknek Németországban

A költségvetésen esett hatvanmilliárd eurós lyuk befoltozásához szükség van az eddigi energiaár-támogatások befagyasztására is.

A német kormány az év elején több intézkedést hozott az állampolgárok, illetve a vállalatok terheinek csökkentésére, miután Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán mindenekelőtt az energiaköltségek jelentősen megemelkedtek. Ennek nyomán árféket határoztak el az áramra és a gázra, és az eredeti tervek szerint jövő év március végéig meghosszabbították volna, a pénzügyminiszter azonban most megvétózta a hosszabbítást.

A gazdasági és energiaügyi miniszter a közelmúltban még az árfék tervezett meghosszabbítását az emelkedő energiaárak elleni biztosításnak nevezte. Az intézkedés alapján a magánháztartások fogyasztásának nagy részét az állam fedezi, az áram esetében az alapfogyasztás 80 százalékáig kilowattóránként 40, a gáz esetében 12 centet kellett fizetniük.

A finanszírozást az úgynevezett Gazdasági Stabilizációs Alapból (WSF) biztosították, és október végéig 31,2 milliárd eurót biztosítottak az energiaárfékre, a kormány pedig a közelmúltban döntött úgy, hogy a fékeket három hónappal meghosszabbítja.

Ez volt a helyzet az alkotmánybíróság november közepén hozott, a kormányt drákói takarékossági intézkedésekre kényszerítő határozatáig. A karlsruhei testület alkotmányellenesnek minősítette az Olaf Scholz kancellár vezette kormány korábbi döntését, és ennek következményeként a költségvetésben 60 milliárd eurós hiány keletkezett, amit elsősorban a pénzügyminiszter most rendkívüli takarékossági intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni

A szabad demokrata Christian Lindner a napokban sorra jelentette be az elkövetkező két évre kiterjedő megtakarítási terveit, amelyek nagy részét a Bundestagnak még ezen a héten kellene jóváhagynia.

A takarékosság legújabb áldozata az energiaárfék, amelynek meghosszabbításáról a miniszter szerint nem lehet szó.

"Az áram- és gázárfékre vonatkozó milliárdos állami támogatások az év végén véget érnek"

– hangsúlyozta Lindner a Deutschlandfunknak.

A politikus nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az állam közbelépne-e, ha jövőre ismét magasak lennének az energiaárak.

A miniszter által előirányzott drákói költségvetési szigor erősen megosztja a koalíciós pártokat. Mindenekelőtt a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ellenzi a tervezett intézkedések egy részét. Több szociáldemokrata politikus annak a nézetnek adott hangot, hogy az energiaárfékek a háztartások és a cégek millióinak jelentettek biztonságot a túlzott energiaárak ellen, és ezt a jövőben is garantálni kell.

Az egyik legerőteljesebb bíráló Lars Klingbeil, az SPD társelnöke volt.

A szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy a miniszter egyoldalúan jelentette be az áram- és gázárplafon korai megszüntetését.

"Anélkül, hogy ezt megvitatnánk, az egész nem működik" – fogalmazott Klingbeil.

Robert Habeck gazdasági és energiaügyi miniszter, a Zöldek Pártjának vezető politikusa egy nappal a párt vasárnap este véget ért kongresszusát követően pedig azt hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a "nagyszabású klímaprojekteket". Habeck erről egyeztetést kezdett a tartományok illetékes minisztereivel.

A történtek nyomán ismét az előre hozott választások javaslatával állt elő az ellenzéki konzervatív pártszövetség vezető politikusa, a CSU elnöke, Markus Söder. A válságos helyzet mellett a koalíciós pártok közötti ellentétekre utalt, és azt hangoztatta, hogy ilyen körülmények között az előre hozott választás a helyes út. Időpontként a jövő júniusi európai választások időpontját javasolta.

Németországban a soron következő parlamenti választások 2025 szeptemberében lennének.

Címlapról ajánljuk
Nem hagyja annyiban az Árpád hídi ámokfutó őrizetének enyhítését az ügyészség

Nem hagyja annyiban az Árpád hídi ámokfutó őrizetének enyhítését az ügyészség

A Fővárosi Főügyészség fellebbezést nyújtott be az ellen a bírósági döntés ellen, amely szerint az egy éve halálos balesetet okozó Árpád hídi autós Budapest közigazgatási határain belül szabadon mozoghat. Az InfoRádió Rab Ferencet, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivőjét kérdezte az ügyben.

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Óriási bukás készül Európa egyik legerősebb országában - 5 sorsdöntő kérdés, amire megéri holnap figyelni

Óriási bukás készül Európa egyik legerősebb országában - 5 sorsdöntő kérdés, amire megéri holnap figyelni

A fordulatokkal teli másfél hónapos kampányidőszak a végéhez ért az Egyesült Királyságban, holnap az állampolgárok Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország-szerte a szavazóurnákhoz járulva fognak ítéletet mondani az elmúlt 14 év konzervatív kormányzásáról. A Keir Starmer vezette Munkáspárt győzelméhez nem fér kétség, viszont számos, a jövőre nézve kulcsfontosságú kérdést befolyásolhat akár egy-két százalékpontnyi különbség is a végeredményben. A tét tehát óriási mindegyik párt és az egész ország számára, így összeszedtük azt az öt legfontosabb szempontot, amelyeket érdemes majd figyelemmel követni a holnap éjjeltől megállás nélkül érkező adatok értelmezésékor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×