Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Izraeli zászló lobog az  egyik megrongálódott épületen a Gázai övezet egyik településén a dél-izraeli Szderótban készült képen 2023. november 18-án készített képen. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: Ariel Schalit

Életbe lépett a tűzszünet Gázában

Magyar idő szerint reggel 6 órakor elcsöndesültek a fegyverek az izraeli hadsereg és a gázai övezetet rettegésben tartó Hamász palesztin terrorszervezet közt.

Életbe lépett péntek reggel a négynapos tűzszüneti megállapodás Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet között.

A katari és az egyiptomi kormány, valamint az Egyesült Államok közvetítésével tető alá hozott egyezmény keretében a Hamász összesen 50, Gázában fogva tartott túszt enged el cserébe 150, izraeli börtönökben raboskodó palesztinért. Az első túszok várhatóan délután szabadulhatnak. A szerdán megkötött egyezmény lehetővé teszi továbbá a humanitárius segély bejuttatását az ostrom alatt lévő övezetbe. A tűzszünet életbe lépése után negyed órával légiriadó volt több, a Gázai övezet melletti izraeli faluban.

Helyi idő szerint reggel 7-kor elhallgattak a fegyverek, s a tűzszüneti megállapodás szerint helyi idő szerint délután 4-kor a Hamász átadja Izraelnek az október 7-i terrortámadásban elrabolt túszok első csoportját, tizenhárom gyermeket és nőt, háromszor annyi, biztonsági okból őrizetbe vett palesztin női és 19 év alatti rabért cserébe.

A Híradó.hu információi szerint két magyar állampolgárságú kislány édesanyja közösségi oldalán azt közölte, hogy Ella és Dafna nem lesz az elsőként szabadulók csoportjában.

Palesztin beszámolók szerint kivontak minden katonai légi eszközt a Gázai övezet déli részéből. Az egyezmény szerint Izrael a Gázai övezet déli része felett egyáltalán nem, északi része felett pedig napi hat órán át nem repülhet.

"A háborúnak még nincs vége. Csak átmenetileg, humanitárius okból függesztették fel a támadásokat. A Gázai övezet északi része veszélyes háborús övezet, ahol tilos mozogni. Biztonságuk érdekében a Gázai övezet déli részén található humanitárius övezetben kell maradniuk" - közölte arab nyelvű videójában Aviháj Edri, az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője. "Csak a sáv északi részéről lehet áthaladni dél felé a Szaladin úton. A Gázai övezet déli része lakóinak észak felé történő mozgását semmilyen okból sem engedélyezték" - tette hozzá.

A tűzszünet életbe lépése előtt az övezet melletti Nir Óz kibucban, korábban, helyi idő szerint hajnali fél ötkor pedig

Nir Am kibucban volt légiriadó ellenséges rakéták miatt, miközben az izraeli hadsereg a tűzszünet életbe lépése előtt a Gázai övezet egész területén támadott,

s a többi között felrobbantották az es-Sifá kórház alatti terroralagutat.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök külföldi médiával foglalkozó tanácsadója, Mark Regev a CNN amerikai hírcsatornának úgy nyilatkozott, hogy a tűzszünet "kiszámított kockázatot" jelent, s nem bizonyos a maradéktalan tiszteletben tartásában.

"Katonai nyomást gyakoroltunk a Hamászra, károkat okoztunk működésében és parancsnokainak. Megsemmisítjük a katonai szárny magas rangú parancsnokait, és nyomás alatt állnak. Időt akarnak nyerni" - mondta a tűzszünetről.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×