eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Bécs, 2016. szeptember 12.Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter sajtóértekezleten jelenti be, hogy a hibásan gyártott szavazócédulák miatt elhalasztják az osztrák államfőválasztás második fordulójának október 2-ra tervezett megismétlését Bécsben 2016. szeptember 12-én.  (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Újabb "Ibiza-botrány" Ausztriában? – eltussolt eljárások egy titkos hangfelvételen

A négy évvel ezelőtti videó után ezúttal egy titkos hangfelvétel kavart botrányt: a parlamenti alsóház, a Nemzeti Tanács elnöke a feltételezett gyanúsított.

A híres-hírhedt Ibiza-botrány már kezdett feledésbe merülni, pedig annak idején hatalmas hullámokat kavart, és az akkori, Sebastian Kurz kancellár vezette, az Osztrák Néppártból (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpártból (FPÖ) álló, 2017-ben hivatalba lépett koalíció 2019 tavaszi felbomlásához vezetett. A "főszereplő" Hans-Jochen Strache szabadságpárti elnök, egyben alkancellár minden tisztségéről lemondott. A spanyolországi üdülőhelyen, Ibizán készült, titkos videofelvételen Strache a 2017-es ausztriai parlamenti választás előtt azt ígérte meg egy orosz nőnek, ha megveszi a legnagyobb osztrák napilapot és választási kampányukhoz támogatást ad, cserébe zsíros állami megbízásokat kaphat.

Azóta mind a néppárt, mind a szabadságpárt "kiheverte" az ibizai botrányt, olyannyira, hogy a szabadságpárt mára a legnagyobb támogatottsággal rendelkező osztrák párt lett. A kancellári posztot – a Zöldekkel alkotott koalíció élén – ugyanakkor a néppárt elnöke, Karl Nehammer tölti be.

Az elmúlt negyvennyolc órában azonban egy újabb titkos, ezúttal hangfelvétel foglalkoztatja a politikusokat és a közvéleményt is.

A felvétel helyszíne ezúttal nem Ibiza, hanem jóval "prózaibb" hely, mégpedig egy bécs bár volt. A mintegy tízperces felvételről több tekintélyes osztrák lap, köztük a Der Standard és a Kronen Zeitung. valamint az ORF közszolgálati rádió és televízió közölt különböző részleteket.

A beszélgetés főszereplője az igazságügyi minisztérium egy akkori, magas beosztású osztályvezetője, a közelmúltban elhunyt Christian Pilnacek volt. Halálának oka még nem tisztázott, több forrás öngyilkosságról beszélt, de a boncolás eredményét még nem közölték.

Pilnaceket hosszú időn keresztül a minisztérium egyik legbefolyásosabb tisztviselőjének tartották. Feladatai közé tartozott az ügyészségek ellenőrzése, beleértve a gazdasági és korrupciós ügyészséget is. A felvételt tudta nélkül készítették a július végi találkozón. Ennek során Pilnacek arról panaszkodott, hogy az ÖVP több minisztere, de mindenekelőtt Wolfgang Sobotka parlamenti alsóházi elnök eljárások leállítását követelte tőle. Egyes források szerint

főképp egy, az ÖVP ellen irányuló konkrét nyomozási eljárást kellett volna leállítania.

"Nem tehetem meg. Nem fogom megtenni" – idézte a felvétel alapján az ORF a tisztviselőt.

A néppárthoz közelállónak minősített igazságügyi tisztviselő szerint Wolfgang Sobotka, a Nemzeti Tanács elnöke szemére hányta, hogy az ÖVP ellen dolgoznak. Pilnacek ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a maga részéről egyetlen eljárást sem befolyásolt.

Ugyanakkor ezt hangsúlyozta Sobotka is. A Der Standardnak szóvivője útján korábban hangsúlyozta, hogy soha nem beszélt Pilnacekkel folyamatban lévő eljárásokról.

Az ORF bszámolója szerint Pilnacek vádat is emelt az ÖVP ellen, és ennek nyomán a bécsi ügyészég vizsgálatot indított.

Sobotka ellen hivatali visszaélés kísérletének gyanúja merült fel - közölte az ügyészség szóvivője.

Az ORF beszámolója szerint az ügyészség most elsősorban azt vizsgálja, hogy egyáltalán kell-e eljárást indítani. Ugyanakkor a felvételen hallható "ismeretlenek" ellen is vizsgálat indult.

Az osztrák közszolgálati médium beszámolója szerint Sobotka a Nemzeti Tanács ülésén hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak semmilyen vonatkozásban "nem igazak". Megerősítette korábbi kijelentését arról, hogy soha nem beszélt Pilnacekkel folyamatban lévő eljárásokról. Az alsóház elnöke azt állította, hogy "illegális hangfelvételről" van szó. Egyidejűleg visszautasította azokat az ellenzéki követeléseket, hogy mondjon le hivataláról.

Az ORF beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy hivatali tevékenységét továbbra is "a törvényi előírásoknak megfelelően, legjobb tudása és meggyőződése szerint" látja el.

Az ellenzék – élén a szabadságpárttal – a parlamenti elnök lemondását követelte. A párt jelenlegi elnöke, Herbert Kickl a történtekkel kapcsolatban Alexander Van der Bellen államfő állásfoglalását követelte.

Az ellenzéki bírálatokkal egy időben az igazságügyi miniszter, a néppárttal közösen kormányzó Zöld Párt politikusa, Alma Zadic is közölte, hogy bizottságot állít fel a történtek kivizsgálására.

A kialakult helyzet tisztázására szólított fel a koalíciós partnerpárt elnöke, a jelenlegi alkancellár, Werner Kogler is.

Az ORF ugyanakkor idézte Karl Nehammer kancelárt, az ÖVP elnökét, aki ismételten teljes bizalmát fejezte ki Sobotka iránt. Nehammer a történtekkel kapcsolatban a politikai kultúra mélypontjáról beszélt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×