eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Olaf Scholz német kancellár (j) Recep Tayyip Erdogan török elnököt fogadja a berlini kancellári hivatal előtt 2023. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Kettős török diadal Németországban: a berlini csend után megszólalt Erdogan

Csak otthon beszélt a török elnök arról, hogy miről tárgyalt Berlinben Frank-Walter Steinmeier német államfővel, és a "másikkal" – aki történetesen Olaf Scholz kancellár.

Feszült volt a hangulat Belinben a török államfő múlt hétvégi németországi látogatása előtt. Ellenzéki politikusok bírálták Olaf Scholz kancellárt, amiért tárgyalóasztalhoz ül azzal a Recep Tayyip Erdogannal, aki a Hamász iszlamista terrorszervezetet felszabadítónak, Izraelt pedig fasiszta, terrorista államnak nevezi. A berlini négyszemközti tárgyalásokról, csakúgy, mint Erdogan és a német államfő, Frank-Walter Steinmeier ezt megelőző találkozójáról a német fővárosban hivatalosan semmit sem közöltek. Annál többet Ankarában, ahol a kiszivárogtató maga – és a maga módján – Recep Tayyip Erdogan volt.

Hazatérése utáni első, az Anadolu török hírügynökség által ismertetett nyilatkozatát rögtön azzal kezdte, hogy élesen bírálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, az országot pedig ismét terrorista államnak nevezte. Ennél is továbbment azonban, mert ennek kapcsán bírálta német partnerét, "az elnököt", Frank-Walter Steinmeiert, sőt – mint fogalmazott – "a másikat" is. Az említett "másik" pedig kimondatlanul is a német kancellár volt.

Meglehetősen rejtélyesnek, de még inkább populistának tűnő nyilatkozatában Erdogan a Nyugatot és benne Németországot "kereszteslovagokhoz" hasonlította, anélkül, hogy pontosította volna, mit is ért ezalatt.

"A nyugati kormányok és az imperialista kereszteslovag-struktúra nem különbözik egymástól. Sajnos ezt tapasztaltam berlini látogatásom során. Ezt láttam az elnöknél és a másiknál is"

– idézte a hírügynökség Erdogant.

Felszólította Németországot arra is, hogy járjon közbe" az Izrael által fogva tartott "tízezer túsz" szabadon bocsátásért. Ezt sem részletezte, német források ugyanakkor emlékeztettek, hogy az ENSZ szerint mintegy 1500 palesztint börtönöztek be Izraelben.

Erdogan és Scholz találkozójával kapcsolatban az Express német hírszolgálat csupán annyit közölt, hogy a kancellár sürgette Erdogant a Törökországból érkezett, de elutasított menekültkérők visszafogadására. A kancellár hangsúlyozta, hogy ennek érdekében egy megfelelő mechanizmus kidolgozására van szükség.

Az Express szerint a találkozón főként a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzetről, a Hamászt által fogvatartott túszok szabadon bocsátásáról, valamint a konfliktus regionális kiszélesedésével kapcsolatos aggodalmakról volt szó. Scholz ismételten hangsúlyozta Németország Izraellel való szolidaritását, és a leghatározottabban elítélte a Hamász Izrael elleni terrortámadását.

A ZDF német közszolgálati médium a török reagálásokat ismertetve idézte, hogy az egykori tehetséges futballista, Erdogan, aki ifjúkorában sikeresen szerepelt szülővárosában, a Kasimpasa együttesében, Berlinben kiváló "taktikai kvalitásokat" tanúsított.

A tárgyalások előtti sajtóértekezleten kerülte a közel-keleti helyzet megítélésével kapcsolatos feszültség eszkalációját, török sajtóértesülések szerint azonban Berlinből útban hazafelé a repülőgépen török újságírók előtt már arról számolt be, hogy mind a német államfőnek, mind a kancellárnak megvilágította a gázai helyzet értékelését. Elmagyarázta, hogy Izrael miért terrorista állam, hogy 13 ezer gyermeket, nőt és idős embert gyilkolt meg Palesztinában. Azt állította, hogy izraeli családok, a Hamász által fogva tartott izraeli túszok hozzátartozói személyesen írtak neki, és azt állították, hogy elvesztették a kormányukba vetett bizalmat, és kérték őt, hogy segítsen kiszabadításukban.

"A török titkosszolgálat gondoskodik erről"

– hangzott el Erdogan szájából.

A török államfő melegen gratulált a török csapat játékosainak, akik szombat este felkészülési mérkőzésen 3-2-re győztek Németország ellen a berlini Olimpiai stadionban.

Ezek után értékelték úgy a török lapok, hogy Törökország és elnöke Németországban 2-0-ás győzelmet aratott, azaz a diplomácia színpadán és a sportpályán egyaránt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×