eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A török elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Olaf Scholz német kancellár (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtótájékoztatót tart Ankarában 2022. március 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal

Robbanásveszély Berlinben: nehézsúlyú vendéget fogad a német kancellár

Rendszeres vendég volt korábban Németországban a török államfő. Recep Tayyip Erdogan pénteki vizitje azonban mindkét fél számára komoly diplomáciai megpróbáltatásnak ígérkezik – elsősorban a közel-keleti háború gyökeresen eltérő megítélése miatt.

Igencsak megnehezítette Olaf Scholz német kancellár dolgát ez elmúlt napokban a török államfő, aki gyors egymásután Izraelt előbb fasiszta, majd terrorista államnak, a Hamászt pedig felszabadító mozgalomnak nevezte. Recep Tayyip Erdogan szerint Izrael terrorista állam, amely a Gázai övezetben háborús bűncselekményeket, népirtást követ el. Jutott a bírálatból a nyugati államoknak is, amelyek – mint fogalmazott – feltétel nélküli támogatást nyújtanak mindehhez. Név szerint Németországot nem említette, de ezzel a kijelentéssel Berlinnek is üzent.

Ezt követően több magas rangú parlamenti politikus a vizit lemondására szólította fel a szociáldemokrata kancellárt. Bár Olaf Scholz erre nem hajlandó, ugyanakkor bírálóinak "világos beszédet" ígért. Erdogan Izrael-ellenes vádjait abszurdnak nevezte, és kijelentette, hogy ezt a török elnök előtt is hangsúlyozni fogja. A kancellár szerint Izraelnek nemcsak joga, hanem kötelessége is megvédeni magát a Hamász ellen. Azt pedig a leghatározottabban elutasította, hogy megkérdőjelezzék Izrael állam létezési jogát.

Scholz ugyanakkor támogatókat is kapott Erdogan fogadásához. Így a többi között az ellenzék vezető pártja, a konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz személyében. Szerinte helyes, hogy a kancellár Erdogan vitatott kijelentései ellenére sem mondta le a látogatást. Annál fontosabbnak nevezte, hogy

Scholz egyértelműen kifejezze véleményét a háborúval kapcsolatban.

A CDU elnöke szerint csakis szigorúan vett "munkalátogatástól" lehet szó. Így – mint fogalmazott – fel sem merülhet, hogy adott esetben közösen tekintsék meg a hétvégi német–török barátságos labdarúgó-mérkőzést.

A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetője, Rolf Mützenich arra szólította fel a kancellárt, hogy Erdogan segítségét kérje a Hamász által fogvatartott német túszok elengedéséhez. "Sajnos a diplomácia része az is, hogy olyan vendégeket fogadj, akikkel nem értesz egyet" – tette hozzá.

Nem lehet a német politika partnere az az államfő, aki nem ismeri el Izrael állam létezési jogát, fasizmussal vádolja, miközben a Hamászt felszabadítónak tartja

– hangsúlyozta Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke. Josef Schuster szerint Erdogan előtt egyértelművé kell tenni, hogy mindez semmilyen körülmények között sem elfogadható.

Elemzők szerint a látogatás lemondása ellen szól az is, hogy Németországban több mint hárommillió török él. Az idén júniusban tartott törők elnökválasztáson több mint 500 ezer szavazásra jogosult török állampolgár vett részt, és csaknem hetven százalékuk Erdoganra szavazott. Ez az arány magasabb volt, mint a törökországi törökök által leadott Erdogan-párti szavazatok aránya.

Kiszivárgott értesülések szerint a tárgyalások napirendjén szerepel az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás újraélesztése is. Ezt az Európai Bizottság szorgalmazza, és Németország határozottan támogatja. Szó lesz a NATO-ban való együttműködésről is, amit nehezít az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború eltérő megítélése.

Ami a kiszivárgott programot illeti, Scholz mindössze munkavacsorát tervez Erdogannal, értesülések szerint közös sajtótájékoztató sem lesz. A szombati, a berlini mérkőzés együttes megtekintése nincs napirenden. A török államfő Scholz előtt találkozik Frank-Walter Steinmeier német államfővel is.

Erdogan utoljára 2020-ban járt Berlinben, amikor az akkori kancellár, Angela Merkel meghívására egy nemzetközi konferencián vett részt. Scholz idén januárban, bő egy évvel beiktatása után tett Ankarában bemutatkozó látogatást.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×