Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
A Békás-szoros, a Békás-patak völgye a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban.
Nyitókép: MTVA/Molnár-Bernáth László

Perlekedés indul a Békás-szorosért - újra

A román legfelsőbb bírósághoz fordul a Békás-szoros közigazgatási hovatartozása ügyében a Hargita megyei önkormányzat, a moldvai Neamt megyével évek óta folytatott határper újratárgyalását kérve - jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón Borboly Csaba megyei tanácselnök.

A sajtóeseményről beszámoló Székelyhon hírportál szerint a Hargita megyei önkormányzat jogászai arra hivatkozva nyújtanak be rendkívüli felülvizsgálati kérelmet a román legfelsőbb bírósághoz, hogy szerintük ellentmondásos az egy hónappal ezelőtt hozott jogerős ítélet indoklása.

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla október elején utasította el a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését a székelyföldi és moldvai megye közötti határperben. Ezzel helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék korábbi elsőfokú ítéletét, miszerint Erdély egyik legjelentősebb természeti látványossága közigazgatásilag Neamt megyéhez tartozik.

A székelyföldi megye közgyűlése a 2022-ben indított perrel másodszor próbálta módosíttatni a Hargita és Neamt megye közötti határt. A korábbi per több mint tíz évig tartott, a jogerős ítélet a moldvai önkormányzatnak adott igazat.

A 2022-ben indított második perben a Hargita megyei önkormányzat azt kérte a bíróságtól: érvénytelenítsék a Hargita megyei Gyergyószentmiklós és a Neamt megyei Almásmező közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet, mert a határmegállapító bizottságban nem vettek részt a két megyei közgyűlés képviselői, holott ez megyehatár is.

A Székelyhon szerint Borboly Csaba a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jegyzőkönyv aláírásakor megtévesztették a gyergyószentmiklósiakat, elöljáróik nem tudták, mit írnak alá, amikor hivatalosították, hogy a Békás-szoros 700 hektáros területe közigazgatásilag Almásmezőhöz és Neamt megyéhez tartozik. A tanácselnök szerint az eljárást a kommunista hatóságok kezdeményezték egyszerű utasítással az 1980-as évek közepén.

Borboly Csaba felidézte, hogy a gyergyószentmiklósiak 2010-ben kérték a bíróságon a jegyzőkönyv érvénytelenítését, ehhez a perhez csatlakozott a Hargita megyei önkormányzat. A Prahova Megyei Törvényszék 2019-ben hozott ítéletében elfogadta a székelyföldi érveket, ám a másodfokon eljáró Ploiesti-i Ítélőtábla kizárta a Hargita megyei közgyűlést a perből, és elutasította a keresetet.

A székelyföldiek a 2022-ben indított újabb bírósági eljárás során arra is hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ nem azonos a romániai közigazgatási határokról szóló 1968-as törvényben szereplővel.

Az Agerpres szerint Borboly Csaba a sajtótájékoztatón elmondta: még csütörtökön kérik a per újratárgyalását a legfelsőbb bíróságtól, mivel úgy vélik, az indoklás szerint ellenmondás van az októberi és a korábbi ítéletek között, és ennek a tisztázását kérik. A hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón jelen lévő Kovács Zsolt jogász közölte: kérésük procedurális jellegű, ha a legfelsőbb bíróság jogosnak ítéli, a per újratárgyalását rendeli el a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál, vagy akár az alapfokon eljáró Hargita megyei Törvényszéken.

A Székelyföld egyik legnagyobb látványosságának számító Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben. 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része, mely az egyetlen székelyföldi nemzeti park. A szoros kisebb része Neamt, nagyobb része Hargita megye területén van. Térségében számos természeti látványosság található, mint a Gyilkos-tó, a Nagy-Hagymás, vagy az Egyes-kő.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×