eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Békás-szoros, a Békás-patak völgye a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban.
Nyitókép: MTVA/Molnár-Bernáth László

Perlekedés indul a Békás-szorosért - újra

A román legfelsőbb bírósághoz fordul a Békás-szoros közigazgatási hovatartozása ügyében a Hargita megyei önkormányzat, a moldvai Neamt megyével évek óta folytatott határper újratárgyalását kérve - jelentette be csütörtökön sajtótájékoztatón Borboly Csaba megyei tanácselnök.

A sajtóeseményről beszámoló Székelyhon hírportál szerint a Hargita megyei önkormányzat jogászai arra hivatkozva nyújtanak be rendkívüli felülvizsgálati kérelmet a román legfelsőbb bírósághoz, hogy szerintük ellentmondásos az egy hónappal ezelőtt hozott jogerős ítélet indoklása.

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla október elején utasította el a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését a székelyföldi és moldvai megye közötti határperben. Ezzel helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék korábbi elsőfokú ítéletét, miszerint Erdély egyik legjelentősebb természeti látványossága közigazgatásilag Neamt megyéhez tartozik.

A székelyföldi megye közgyűlése a 2022-ben indított perrel másodszor próbálta módosíttatni a Hargita és Neamt megye közötti határt. A korábbi per több mint tíz évig tartott, a jogerős ítélet a moldvai önkormányzatnak adott igazat.

A 2022-ben indított második perben a Hargita megyei önkormányzat azt kérte a bíróságtól: érvénytelenítsék a Hargita megyei Gyergyószentmiklós és a Neamt megyei Almásmező közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet, mert a határmegállapító bizottságban nem vettek részt a két megyei közgyűlés képviselői, holott ez megyehatár is.

A Székelyhon szerint Borboly Csaba a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a jegyzőkönyv aláírásakor megtévesztették a gyergyószentmiklósiakat, elöljáróik nem tudták, mit írnak alá, amikor hivatalosították, hogy a Békás-szoros 700 hektáros területe közigazgatásilag Almásmezőhöz és Neamt megyéhez tartozik. A tanácselnök szerint az eljárást a kommunista hatóságok kezdeményezték egyszerű utasítással az 1980-as évek közepén.

Borboly Csaba felidézte, hogy a gyergyószentmiklósiak 2010-ben kérték a bíróságon a jegyzőkönyv érvénytelenítését, ehhez a perhez csatlakozott a Hargita megyei önkormányzat. A Prahova Megyei Törvényszék 2019-ben hozott ítéletében elfogadta a székelyföldi érveket, ám a másodfokon eljáró Ploiesti-i Ítélőtábla kizárta a Hargita megyei közgyűlést a perből, és elutasította a keresetet.

A székelyföldiek a 2022-ben indított újabb bírósági eljárás során arra is hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ nem azonos a romániai közigazgatási határokról szóló 1968-as törvényben szereplővel.

Az Agerpres szerint Borboly Csaba a sajtótájékoztatón elmondta: még csütörtökön kérik a per újratárgyalását a legfelsőbb bíróságtól, mivel úgy vélik, az indoklás szerint ellenmondás van az októberi és a korábbi ítéletek között, és ennek a tisztázását kérik. A hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón jelen lévő Kovács Zsolt jogász közölte: kérésük procedurális jellegű, ha a legfelsőbb bíróság jogosnak ítéli, a per újratárgyalását rendeli el a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál, vagy akár az alapfokon eljáró Hargita megyei Törvényszéken.

A Székelyföld egyik legnagyobb látványosságának számító Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben. 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része, mely az egyetlen székelyföldi nemzeti park. A szoros kisebb része Neamt, nagyobb része Hargita megye területén van. Térségében számos természeti látványosság található, mint a Gyilkos-tó, a Nagy-Hagymás, vagy az Egyes-kő.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×