eur:
411.02
usd:
394.99
bux:
79323.64
2024. november 22. péntek Cecília
Izraeli tüzérek önjáró löveggel és lőszerrel Dél-Izraelben, a Gázai övezet határának térségében 2023. november 2-án. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, az izraeli haderő pedig azóta támadja a Hamász katonai létesítményeit a palesztinok lakta övezetben. Izraelben több mint 1400 ember életét vesztette, az izraeli válaszcsapások több mint 8800 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Kaiser Ferenc: két tényezőn is múlhat az izraeli háború eszkalálódása

Az iszlám világ egy részét nagyon komolyan radikalizálja a rengeteg palesztin halott, és egyre erősebbek az Izrael-ellenes hangok – hívta fel a figyelmet Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.

A Hamász legtöbb embere, vezetési központja és raktára Gázaváros alatt található, zömmel mecsetek, iskolák, menekülttáborok és kórházak alá beásva. Kaiser Ferenc szerint az izraeli erők nyilván különféle talajlokátorokkal most igyekeznek feltérképezni az általuk elfoglalt területek alatt húzódó alagutakat, hogy azokat berobbantva kvázi elszigeteljék a terrorszervezetet a palesztin lakosság nagyobbik részétől. Utóbbiak döntő többsége – „irgalmatlan nélkülözések közepette – már a déli részekre menekült, ami amúgy még annyira sem alkalmas nagyobb mennyiségű ember elhelyezésére, mint amennyire a háború előtt az északi volt.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen fegyverzete lehet még a Hamásznak, egyáltalán, tud-e védekezni, esetleg támadni, a védelempolitikai szakértő úgy fogalmazott, hogy támadni régóta nem támad a Hamász, bár időről időre – nyilván csökkenő intenzitással –, rakétákat lő át Izrael felé. Ezen eszközök nagy része viszont helyben összeszelt, úgynevezett Kasszám-rakéta, amelyek lőtávolsága meglehetősen korlátozott, 8-15 kilométer – attól függően is, hogy mennyire pontosan szerelik össze. Egy részük már az indítás pillanatában vagy utána kicsivel megsemmisül – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Az izraeli haderő még a szárazföldi támadás előtt kitelepítette a fenyegetett (izraeli) térségből mindazokat, akik egyáltalán ott maradtak az október 7-i borzalmak után, a Hamász-rakéták nagy többsége a polgári lakosságra tehát nem igazán fenyegető – ismételte meg. Annál is inkább, mert a nagyobb hatótávolságú, iráni eredetű Fadzsr-rakéták nagy részét a háború elején a Hamász már elhasználta.

„Egy-kettő még lehet, de nagyon nehéz ezeket felállítani, nem lehet kilőni az alagútból; az izraeli drónok, megfigyelők mindenhol otthon vannak - mondta”

Amivel a palesztin szervezet komoly készletekkel rendelkezhet, hiszen úgymond „slágerfegyverek – miden gerillaszervezetnek kell, hogy legyen belőle” –, azok a vállról indítható páncéltörő- és légvédelmi rakéták,

kiváltképp a nem irányított RPG–7-es és 18-as páncéltörők – mondta Kaiser Ferenc. Hozzátette: ezek alapvetően egy sík, jól belátható környezetben nem lennének képesek megsemmisíteni az izraeli nehéztechinkai eszközöket, de városi harcban, akár a törmelékkupacok között megbújva felülről, oldalról, hátulról ezekkel is ki lehet lőni a Merkava 4-es harckocsikat.

Arra a kérdésre, hogy eszkalálódhat-e a konfliktus, illetve hogy mennyi időt vehet igénybe Gáza „megtisztítása”, a védelempolitikai szakértő úgy fogalmazott: nagyon nehéz megmondani, de nem kis részben Irántól is függ, hiszen jelenleg Teherán proxy-jai (helyettesei) azok, akik támadják kisebb- nagyobb intenzitással Izraelt. A Hamászt, ahogyan az Iszlám Dzsihád terrorszervezetet és a Hezbollahot (Libanonban) Irán finanszírozza, fegyverzi fel és részben ellenőrzi is. A libanoni szervezet időről időre végrehajtott tüzérségi támadásai miatt mintegy 130 ezer embert kellett kitelepítenie a zsidó államnak – emlékeztetett Kaiser Ferenc.

Mindeközben egyéb síita szervezetek is lövik Izraelt Szíriából, ami szintén komoly fenyegetés, nem beszélve arról, hogy legutóbb már a Jemenben Szaúd-Arábiával harcban álló hutu milícia is indított harci drónokat és rakétákat Izrael irányába.

„Tehát benne van az eszkaláció lehetősége, de ez annak is a függvénye, hogy mennyire lesz még véresebb a gázai háború;

a palesztin halottak száma már most megközelítheti a 10 ezret, ami egy döbbenetesen nagy szám, és ami az iszlám világ egy részét nagyon komolyan radikalizálja. Emiatt egyre erősebbek az Izrael-ellenes hangok” – fejtette ki a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően,  megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×