Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
2023. július 21-én, egy sajtóbejáráson készült kép a radioaktív elemektől nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – Advanced Liquid Processing System) megtisztított hűtővíz óceánba engedésére szolgáló csővezetékekről a Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCH) által üzemeltetett, a 2011-es földrengést követő szökőárban megsérült fukusimai Daiicsi atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) július 4-én közzétett jelentése szerint nem veszélyezteti a környezetet a nukleáris katasztrófa sújtotta erőműben kezelt víz óceánba engedése.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Majama Kimimasza

Új szakaszba lépett a fukusimai tisztított radioaktív hűtővíz kiengedése

Japánban a fukusimai atomerőműnél csütörtök reggel megkezdődött a tisztított hűtővíz tengerbe engedésének harmadik szakasza – jelentette be az üzemeltető, a Tepco.

Ez a fázis, aminek során mintegy 7800 tonna vizet kell kibocsátani, mintegy 17 napig tart – közölték.

Japán augusztus 24-én kezdte meg a Csendes-óceánba engedni azt a vizet, amit elsősorban a 2011-es szökőár után leolvadt három reaktor magjának hűtésére használtak a japán északkeleti részében fekvő Fukusima Daiicsi erőműben. Ezt a vizet, ami a talajvízből és az esőből is származik, hosszú ideig hatalmas tartályokban tárolták az erőmű területén, és kezelték, hogy megtisztítsák a radioaktív anyagoktól. Kivételt jelent a trícium, amely a szakértők szerint csak nagyon magas koncentrált dózisban veszélyes. Ezért a Tepco a tríciummal kezelt vizet jelentős mennyiségű tengervízzel hígítja fel, mielőtt az óceánba engedi, hogy radioaktivitása ne haladja meg az 1500 bequerel/literes határértéket.

Ez a határérték 40-szer alacsonyabb, mint a japán szabvány, és majdnem hétszer alacsonyabb, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az ivóvízre meghatározott határérték (10 000 bequerel/liter).

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jóváhagyta a víz tengerbe engedését.

A folyamat elindítása azonban diplomáciai válságot okozott Japán és Kína között, amely augusztus végén felfüggesztette a japán tengeri termékek teljes importját. Oroszország, amelynek kapcsolatait Japánnal szintén megterhelik a Tokió által az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva ellen bevezetett szankciók, ugyanezt tette.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×