Infostart.hu
eur:
363.73
usd:
318.78
bux:
144765.41
2026. július 23. csütörtök Lenke
Szavazó a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Michal Dyjuk

Szakértő: korai lehetett az ünneplés a lengyel ellenzék részéről

Az első hivatalos részleges adatok szerint növelte támogatottságát a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi vezető kormánypárt és szövetségesei alkotta konzervatív koalíció a vasárnap este kiadott exit pollokhoz képest. Stepper Péter Lengyelország-szakértőt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Érdemes lenne talán kivárni a végső hivatalos eredményeket, hiszen bár az exit pollok alapján a kormányváltásra készülő ellenzéki erők nagy ünneplésbe kezdtek az elmúlt este folyamán, az első hivatalos eredmények alapján árnyalódott a kép; Stepper Péter szerint a feldolgozottság még hétfő reggel is csak 3-4 százalék volt, amiből messzire menő következtetéseket nem lehet levonni. A Lengyelország-szakértő szerint az viszont teljesen bizonyos, hogy végül a PiS fut majd be az élen.

Az eddigi adatok alapján arra következtethetünk, hogy

egyik pártkoalció sem lesz képes stabil kormányt alakítani,

bár ez attól is függ, hogy mit értünk stabilon – jegyezte meg a kutató. Érdekességnek nevezte, hogy a jelek szerint a Jog és Igazságosság hiába nyerte meg a jobboldalon a vasárnapi szavazást, nem fog tud egyedül összeszedni 231+1 mandátumot.

Ráadásul potenciálisan nem akar vele partnerésgre lépni a szélsőjobboldali Konföderáció, miután eleve arra építették a kampányukat, hogy a PiS táborából vonjanak el jobboldali szavazókat. Tehát kizárták, hogy bármilyen forgatókönyv esetén koalícióra lépjenek, amire peresze sokan szkeptikusan azt mondták, hogy majd amikor a tárgyalások megindulnak, kérdéses hogy ezt mennyire fogják tudni betartani, és mennyire lesz vonzó számukra esetleg a kormányzás.

Ugyanakkor, miután jelen állás szerint az ellenzék nagy könnyedséggel össze tudna szedni akár 240-nél is több képviselői helyet, kérdéses hogy miért változtatna az eddigi álláspontján a potenciális kisebb jobboldali partner – fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Ami a választási kampányt illeti, egy nagyon megosztó, polarizált lengyel társdalom esetében próbáltak a pártok megszólítani újabb választói csoportokat. Sokak szerint a

nyolc év kormányzás után a Jog és Igazságosság egy megfáradt párt képét mutatja, ugyanez azonban a nagy visszatérő Donald Tuskról is elmondható,

aki szintén nem most kezdte a politikai karrierjét – jegyezte meg a Lengyelország-szakértő.

Kampány

Furcsa, Európában nem megszokott politikai üzenetekre is sor került, elsősorban a protest pártok részéről, akik főként az establishment formációkból kiábrándultakra „lőttek” – tette hozzá. A nagypártok közben a hagyományos politikai ideológiájukkal próbáltak tematizálni; a PiS a lengyel népet védő üzeneteket fogalmazott meg, alapvetően az ukrajnai háborúval kapcsolatban többször kiemelve, hogy növelték a lengyel katonai képesség ütőerejét, és képesek megvédeni az országot egy esetleges jövőbeni fenyegetéstől. Az ellenzék legfőbb üzenete pedig az volt, hogy rendezni fogják a viszonyt az EU-val, és véget vetnének az évek óta tartó, uniós források visszatartásával járó vitákat.

Stepper Péter arra is kitért, hogy a Jog és Igazságosság hagyományosan mindig is atlanti vonalat vitt a külpolitikájában, és – minden más lengyelországi politikai erőhöz viszonyítva is hatványozottan – jó kapcsolatot ápolt az Egyesült Államokkal, ami a nyugat-európai partnerek leértékelődéséhez vezetett. Ha Donald Tusk ténylegesen kormányt tud alakítani, akkor várható, hogy megpróbálja majd normalizálni a kapcsolatokat például Németországggal és Franciaországgal, ami részint az EU-val és annak intézményrendszerével való kapcsolatok javulásához is vezethet – magyarázta a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Trumpot feldühítette az új brit külügyminiszter kinevezése

Trumpot feldühítette az új brit külügyminiszter kinevezése

Donald Trumpot mélységesen felháborítja az új brit külügyminiszter személye, állítják Washingtonban kormányzati bennfentesek. A brit külügyi tárca új vezetője Ed Miliband volt környezetvédelmi miniszter és pártja egykori főnöke lett. A Fehér Házban azt mondják: nem felejtik el korábbi megjegyzéseit.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Tisza-kormány: lemondott a legfőbb ügyész, óriási vasútfejlesztési projektet jelentett be a kabinet

Tisza-kormány: lemondott a legfőbb ügyész, óriási vasútfejlesztési projektet jelentett be a kabinet

Az elmúlt napok hazai belpolitikai eseményeit az új köztársasági elnök keresése uralta, miután Polgár Judit visszautasította a jelölést, amit Török Gábor politikai elemző a Tisza-kormány első politikai kudarcának nevezett. A jelöltállítási folyamat így a parlament keddi ülésén folytatódott, emellett azonban több fontos javaslatot is tárgyaltak a képviselők. Szerdán 10 évre szóló vasútfejlesztési projektet jelentett be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid beruházási- és közlekedési miniszter, melynek keretében a teljes hazai vasúthálózat megújul majd. A délután folyamán dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész bejelentette, hogy lemond tisztségéről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×