Svédország NATO-csatlakozásának támogatását a törököknek komoly okaik vannak halogatni, hadiipari célokat szolgál - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a NATO és az Egyensúly Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

"Azt gondolom, hogy most a tét az, hogy

megkapják-e az F-16-osokat

és azok modernizációját. Ez régóta fájdalmas, amióta orosz felszereléseket vásárol Törökország. Az Egyesült Államok amondó, hogy nem kap Törökország F-16-os vadászgépeket, ennek megváltoztatását akarja Törökország elérni. Felteszem, el is fogja érni" - fogalmazott Tálas Péter.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, posztszovjet térségi szakértő úgy véli, a magyar és a török állam a vitás kérdések lezárására használja a svédek NATO-tagságának támogatását.

"A háttérben olyan

alkuk születnek,

amelyek nemzeti érdekeket jelentenek Törökország és Magyarország szempontjából is. Nyilván ezt a helyzetet a két ország arra használja fel, hogy a vitás kérdéseket, az egymás közötti ellentéteket ilyen úton, háttér-megállapodások keretében tisztázza, rendezze."

Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője úgy látja, a legtöbb tagállam a belpolitikai vitáiban is hasznot csinál a NATO-tagságából.

"Ha megnézzük,

az egyes NATO-tagok hogy használták ki a pozíciójukat akár belpolitikai, akár gazdasági, akár egyéb szempontokból,

számos példát mondhatunk, amikor volt hasonló. Hogy ki hogy értékeli ezt, arról lehet vitatkozni, de példák voltak erre. Görögország nem egy esetben igen keményen képviselte az érdekeit, így Észak-Macedónia ügyében is."

Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa a svéd NATO-csatlakozás támogatásának racionalitásáról beszélt.

"Ez egy alkufolyamat, egy határozott alkufolyamat, de teljesen racionális. Törökországnak voltak konkrét követelései Finnországgal, Svédországgal, az Egyesült Államokkal szemben, ezekről meg lehet állapodni, és amint meglesz a megállapodás - alakul is -, támogatni fogják Svédország NATO-csatlakozását. Magyarország magatartása nem ilyen, nem határozott meg racionálisan teljesíthető követeléseket, nincs az, hogy valamit akarunk, hanem folyamatosan változtatjuk az indokot, hogy épp most miért nem szavazzuk meg.

Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, hogy Svédország pontosan tudja, hogy mit kell tennie. Elárulok egy titkot: nem, Svédország nem tudja, hogy mit kell tennie. Nincs racionálisan leírható magyar magatartás,

ráadásul van egy több szintű kitettségünk Svédországgal szemben, a legfontosabb ilyen a Gripen-szerződés meghosszabbítása; ez a tárgyalás folyamatban van, de ezzel együtt az, hogy a magyar légierő működőképessége attól függ, hogy a Gripen-lízingszerződést meghosszabbítják-e, és ennek még nincs pont a végén, ilyen helyzetben kifejezetten kockázatosnak érzem ezt a magatartást, mert lehetséges, hogy a svéd vezetés előbb-utóbb rájön, hogy ennek a tizen-egynéhány Gripennek az ukrán légierő is eléggé örülne."

A magyar magatartásból szerinte kettő ország van, amely egyértelműen profitál, az egyik Törökország, hiszen nem egyedül kell vétóznia, a másik pedig Oroszország, ugyanis időben "kitolódik" minden NATO-fenyegetés Oroszország felé, amíg Svédország nem tag.

Közben viszont Rácz András szerint a nemzetközi diplomáciában a svéd csatlakozási támogatás halogatása komoly gondot okoz.