Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Ukrán katona kezében levő nehéztüzérségi lőszer a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. augusztus 9-én, az Ukrajna elleni orosz hadműveletek második évében.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Szakértő: Moszkva harcolva tárgyalna, Ukrajna 1991-es határokat akar

Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által közölt interjúban. Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője értelmezte az elhangzottakat az InfoRádióban.

Oroszország korábban kritikát fogalmazott meg Ukrajna és a Nyugat felé is amiatt, hogy a tárgyalások egyik feltételéül a fegyvernyugvást szabják, Moszkva ugyanis azt gyanítja, a fegyverszünet idejét az ukrán hadsereg felerősítésre használnák fel - mondta az InfoRádióban Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője.

"Erre két példát hoztak, 2022 áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondása szerint sikerült megállapodásra jutni az ukrán féllel, ennek értelmében több jó szándékú cselekményt is tettek, kivonultak például Kijev környékéről, ám az ukrán fél mégis úgy döntött, hogy folytatja a harcokat, akkor jött elő Bucsa esete. A másik példa, amit Lavrov említett, az a minszki egyezmény, ami az orosz fél vesszőparipája: Merkel asszony fogalmazott úgy, hogy ezt senki sem akarta betartani, csak időt akartak nyerni Ukrajna megerősítésére" - ecsetelte az orosz állásponttal kapcsolatban a szakértő.

Az orosz álláspont tehát az, hogy lehet tárgyalni, de ehhez nem kell fegyverszünet.

Lavrov emellett azt is hangsúlyozta, hogy a békéhez szükséges ukrán álláspont nem elfogadható, a "tíz pontos Zelenszkij-formula megvalósíthatatlan igényeket támaszt", ráadásul az ukrán elnök rendeletben tiltotta meg a tárgyalásokat a jelenleg hatalmon lévő orosz vezetéssel.

Hogy valójában mik az ukrán fél legfontosabb követelései, tehát nem orosz tolmácsolással?

  • Ukrajna területi egysége, épsége álljon vissza az 1991-es helyzetre (Krímnek és más, orosz kézen lévő területeknek ukrán fennhatóság alá kell kerülniük),
  • Reparáció: hadisarc kifizetése és más, az orosz fél által teljesíthetetlennek nevezett felsorolások.

De ezek szerint nincs is igazán esély arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a felek? - hangzott el a kérdés az interjúban. Seremet Sándor úgy látja, "egyelőre a felek igényei összeegyeztethetetlenek".

"Amíg nem lesz egy olyan alap, amiről egyáltalán tudnának beszélni a szemben álló felek, addig a tárgyalások csupán arról fognak szólni, hogy Moszkva és Kijev elmondja a saját igényeit, és közösen megállapodnak, hogy ezek elfogadhatatlanok. Sajnos nincs olyan, közösen elfogadható cél egyelőre a felek között, amelyről konstruktívan tudnának tárgyalni" - írta le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×