Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Szergej Lavrov: lehet tárgyalni, de a harcokat akkor sem függesztjük fel

Az orosz külügyminiszter szerint nincsenek meg a feltételei a tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogják felfüggeszteni a harcokat, mert ezzel az ukránok visszaélnének.

Az orosz diplomácia vezetőjével a TASZSZ hírügynökség készített interjút. Egyebek közt azt kérdezték Szergej Lavrovtól, hogy lehet-e alapjuk azoknak a nyugati sajtóban megjelent állításoknak, amelyek szerint az ukrán ellentámadás nyomán még az ősszel tárgyalások kezdődhetnek.

"Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket. Arra kíváncsiak: készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát" - fogalmazott Lavrov.

Megítélése szerint a nyugati országok most ugyanazt a logikát követik, mint a minszki megállapodások esetében. Emlékeztett rá, hogy az ukrajnai rendezésről az előző évtized derekán megkötött megegyezésről utólag Angela Merkel volt német kancellár, valamint Francois Hollande volt francia és Petro Porosenko volt ukrán elnök is egyformán elismerték, hogy nem szándékoztak végrehajtani a megállapodásokat, és

csak azért volt rájuk szükség, hogy "feltöltsék a kijevi rezsim fegyverarzenáljait" Oroszország ellen.

"Ukrajna területi integritása biztosított lett volna, ha betartották volna a minszki megállapodásokat. Mert pontosan ez volt a céljuk: a területi integritás helyreállítása olyan módon, hogy a Donyec-medence - a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság - különleges státuszt kapjon" - mondta Lavrov.

"Amikor tehát azok, akik (az orosz elnök) Vlagyimir Putyinnal együtt a minszki megállapodások társszerzői voltak, nyíltan beismerték, hogy valójában félrevezették őt, és egyáltalán nem állt szándékukban végrehajtani is azokat, éppen ők voltak, akik lerombolták Ukrajna területi integritását, amiért most folyton annyira aggódnak" - tette hozzá.

Lavrov szerint Moszkva, a minszki megállapodások meghiúsulását követően, 2022 áprilisában is készen állt a rendezésre, akkor azonban "Washington és London követelésére" visszavonták a lényegében Ukrajna által javasolt opciót a harci cselekmények beszüntetésére, valamint a helyzet kölcsönös, megbízható biztonsági garanciákon alapuló rendezésére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor mindkét szemben álló fél kinyilvánította szándékát a megállapodás aláírására, és Moszkva a jóakarat gesztusaként beszüntette a tüzet és átcsoportosítást is végrehajtott, a helyzetet kihasználták, és az egyezséget kisiklatták.

"Ezért van az, hogy most, ahogy az elnök úr (Vlagyimir Putyin) is említette, készen állunk a tárgyalásokra,

készen állunk minden komoly javaslat megfontolására. De a tárgyalások idejére tűzszünetről szó sem lehet. Mert egyszer már becsaptak bennünket ebben a kérdésben" - hangoztatta a tárcavezető.

Azt mondta, hogy az afrikai országok, Kína, Brazília és az Arab Liga rendezési terve figyelembe veszi a jelenlegi helyzet kiváltó okait, és meg kívánja szüntetni őket, valamint egyenlő biztonsági feltéteket kíván szavatolni mindkét fél számára. Ezzel szemben Szergej Lavrov szerint a Nyugat elveti a tárgyalások megkezdésének lehetőségét, és azt hangsúlyozza, hogy ezek alapja kizárólag Volodimir Zelenszkij "békeformulája" lehet, amely azonban "színtiszta ultimátum", amelyet "épeszű ember nem támogathat".

"Álláspontunk változatlan: készek vagyunk tárgyalni. De a tárgyalások során számba véve azokat a realitásokat, amelyek mostanra a terepen kialakultak. Figyelembe véve a jól ismert álláspontunkat, figyelembe véve érdekeinket, a biztonságunk érdekeit, azt az érdeket, hogy megakadályozzuk egy ellenséges náci rezsim létrehozását Oroszország határán, amely nyíltan kinyilvánította a célját, hogy kiirtson minden oroszt azokon a földeken, amelyeket az orosz nép évszázadokon át fejlesztett, rendezett és belakott a Krímben és Novorosszijában" - nyilatkozott az orosz külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×