Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Szergej Lavrov: lehet tárgyalni, de a harcokat akkor sem függesztjük fel

Az orosz külügyminiszter szerint nincsenek meg a feltételei a tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogják felfüggeszteni a harcokat, mert ezzel az ukránok visszaélnének.

Az orosz diplomácia vezetőjével a TASZSZ hírügynökség készített interjút. Egyebek közt azt kérdezték Szergej Lavrovtól, hogy lehet-e alapjuk azoknak a nyugati sajtóban megjelent állításoknak, amelyek szerint az ukrán ellentámadás nyomán még az ősszel tárgyalások kezdődhetnek.

"Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket. Arra kíváncsiak: készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát" - fogalmazott Lavrov.

Megítélése szerint a nyugati országok most ugyanazt a logikát követik, mint a minszki megállapodások esetében. Emlékeztett rá, hogy az ukrajnai rendezésről az előző évtized derekán megkötött megegyezésről utólag Angela Merkel volt német kancellár, valamint Francois Hollande volt francia és Petro Porosenko volt ukrán elnök is egyformán elismerték, hogy nem szándékoztak végrehajtani a megállapodásokat, és

csak azért volt rájuk szükség, hogy "feltöltsék a kijevi rezsim fegyverarzenáljait" Oroszország ellen.

"Ukrajna területi integritása biztosított lett volna, ha betartották volna a minszki megállapodásokat. Mert pontosan ez volt a céljuk: a területi integritás helyreállítása olyan módon, hogy a Donyec-medence - a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság - különleges státuszt kapjon" - mondta Lavrov.

"Amikor tehát azok, akik (az orosz elnök) Vlagyimir Putyinnal együtt a minszki megállapodások társszerzői voltak, nyíltan beismerték, hogy valójában félrevezették őt, és egyáltalán nem állt szándékukban végrehajtani is azokat, éppen ők voltak, akik lerombolták Ukrajna területi integritását, amiért most folyton annyira aggódnak" - tette hozzá.

Lavrov szerint Moszkva, a minszki megállapodások meghiúsulását követően, 2022 áprilisában is készen állt a rendezésre, akkor azonban "Washington és London követelésére" visszavonták a lényegében Ukrajna által javasolt opciót a harci cselekmények beszüntetésére, valamint a helyzet kölcsönös, megbízható biztonsági garanciákon alapuló rendezésére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor mindkét szemben álló fél kinyilvánította szándékát a megállapodás aláírására, és Moszkva a jóakarat gesztusaként beszüntette a tüzet és átcsoportosítást is végrehajtott, a helyzetet kihasználták, és az egyezséget kisiklatták.

"Ezért van az, hogy most, ahogy az elnök úr (Vlagyimir Putyin) is említette, készen állunk a tárgyalásokra,

készen állunk minden komoly javaslat megfontolására. De a tárgyalások idejére tűzszünetről szó sem lehet. Mert egyszer már becsaptak bennünket ebben a kérdésben" - hangoztatta a tárcavezető.

Azt mondta, hogy az afrikai országok, Kína, Brazília és az Arab Liga rendezési terve figyelembe veszi a jelenlegi helyzet kiváltó okait, és meg kívánja szüntetni őket, valamint egyenlő biztonsági feltéteket kíván szavatolni mindkét fél számára. Ezzel szemben Szergej Lavrov szerint a Nyugat elveti a tárgyalások megkezdésének lehetőségét, és azt hangsúlyozza, hogy ezek alapja kizárólag Volodimir Zelenszkij "békeformulája" lehet, amely azonban "színtiszta ultimátum", amelyet "épeszű ember nem támogathat".

"Álláspontunk változatlan: készek vagyunk tárgyalni. De a tárgyalások során számba véve azokat a realitásokat, amelyek mostanra a terepen kialakultak. Figyelembe véve a jól ismert álláspontunkat, figyelembe véve érdekeinket, a biztonságunk érdekeit, azt az érdeket, hogy megakadályozzuk egy ellenséges náci rezsim létrehozását Oroszország határán, amely nyíltan kinyilvánította a célját, hogy kiirtson minden oroszt azokon a földeken, amelyeket az orosz nép évszázadokon át fejlesztett, rendezett és belakott a Krímben és Novorosszijában" - nyilatkozott az orosz külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×