Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Járőröző lengyel határőr a fehérorosz határon, Czeremcha környékén 2021. december 17-én. A Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás miatt a lengyel határőrség támogatására mintegy 12 ezer katonát mozgósítottak. Az év eleje óta csaknem 40 ezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak a lengyel-fehérorosz határon.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo

Lengyel-fehérorosz határhelyzet: Tálas Péter szerint indokolt a határozott lengyel fellépés

Erősödik a feszültség a lengyel-fehérorosz határ mentén, Lengyelország provokációra hivatkozik és 10 ezerre emeli a fehérorosz határ védelmét ellátó katonák számát. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője arról is beszélt az InfoRádióban, hogy a Suwalki-folyosónál zajló fehérorosz hadgyakorlaton véleménye szerint a Wagner csoport is részt vesz, amire reagálnia kell a lengyel vezetésnek.

A fehérorosz migrációs válság első komoly jelei 2021 nyarán jelentkeztek, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök jóváhagyásával migránsok kelhettek át a határon főként a balti országokba annak érdekében, hogy a saját politikai akaratát érvényesíteni a fehérorosz vezető az Európai Unió felé. Tálas Péter azt mondta: a közel-keleti, afgán és szír menekülteket főleg repülőkkel, valamint vonatokkal utaztatták Fehéroroszországba, illetve telepítették le határ menti menekülttáborokba.

Hozzátette: ezeket a szomorú sorsú embereket a fehérorosz határőrök is segítik a lengyel-fehérorosz határon való átjutásban. Például drótvágó eszközöket adnak nekik, lézerrel elvakítják a lengyel határőröket vagy lerombolták a kerítést, sőt sok esetben kényszerítik is őket arra, hogy menjenek át minél hamarabb a határon.

A helyzet annyira súlyossá vált, hogy két éve szükségállapotot rendeltek el és területvédelmi egységeket vetettek be a határ mentén a lengyelek.

2022 nyarára 186 kilométer hosszú, 5 méter magas határkerítést is felépítettek. A menekültek többsége nem retten meg ettől a védőrendszertől és megpróbálnak átjutni rajta. Maga a lengyel-fehérorosz határ egyébként 418 kilométeres.

A jogvédő szervezetek többször deklarálták, hogy a lengyelek a menekültkérelmek leadásának tilalmával megsértik a menekültek jogait. Tavaly az Európai Bíróság is fellépett ebben a kérdésben, igaz, sokan jóval szigorúbb rendelkezéseket vártak. Ezzel szemben mindössze arra kötelezték a lengyeleket, hogy biztosítsanak élelmet és ivóvizet a menekültek számára.

Arról is lehetett hallani a hírekben, hogy a Wagner csoport Fehéroroszországba érkezett körülbelül 3000 zsoldossal és a későbbiekben ez a szám akár 10 ezerre is emelkedhet. Tálas Péter elmondta:

ezek a katonák két olyan részre települtek, ahol zavarják a lengyeleket és a baltiakat is.

A csoport egyik része a Suwalki-folyosó környékén, másik része pedig a lengyel-litván határnál, Bresztnél vert tanyát. Utóbbi helyen ezen Wagner-tagok elkezdték kiképezni a fehérorosz katonákat.

„Ez egy olyan pszichológiai nyomás, amelyre nagyon erősen odafigyelnek a lengyelek. Bár nem rendelkeznek ezek a katonák nehézfegyverekkel, ugyanakkor jól képzettek. Ők korábban légvédelmi deszantosok, szpecnaztagok voltak. Többeket közülük a börtönből hoztak ki, akik aztán részt vettek a bahmuti harcokban” – mondta a kutatóintézeti vezető.

Tálas Péter felkészültnek és motiváltnak nevezte ezeket a Wagner-katonákat, akikről a fehérorosz és az orosz média rendszeresen azt kommunikálja, szívesen mennének Varsóba. Arról is lehetett olvasni egyes portálokon, ha adott esetben betörnének Lengyelországba, nem lépne életbe a NATO 5. cikkelye.

Ugyanakkor Washington pedig egyértelművé tette, hogy ha a Wagner belép Lengyelország területére vagy a balti országokba, az 5. cikkely hatálya alá eső eseménynek tekinti mindezt.

A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a Suwalki-folyosónál megindult egy fehérorosz hadgyakorlat, amelyen véleménye szerint részt vesznek majd a Wagner csoport tagjai is „Ez mindenféleképpen olyan esemény, amire reagálnia kell a lengyeleknek. Különösen azért, mert aggódnak, hogy esetleg valamilyen provokációra kerül sor.”

Emlékeztetett, hogy augusztus 1-jén már volt egy nyílt provokáció, amikor fehérorosz helikopterek megsértették a lengyel légteret. Akkor egy Mi-8-as és egy Mi-24- es típusú helikopter repült be a lengyel légtérbe. A lengyelek szerint a történteket Moszkvából irányították és úgy gondolják, hogy az orosz vezetés direkt módon akar feszültséget teremteni a lengyel-fehérorosz határon. A céljuk pedig az lehet, hogy eltereljék a figyelmet az ukrajnai eseményekről és valahogy elérjék azt, hogy a Nyugat ne támogassa Ukrajnát.

Tálas Péter úgy véli, ezekre az okokra vezethető vissza az, hogy

a lengyel védelmi minisztérium plusz 2000 főt vezényelt a határra.

Fő feladatuk a határvédelem lesz. A szakértő szerint a lengyel honvédelmi miniszter megismételte azt, amit egyébként a NATO-csúcson már másodszor jelentettek ki hivatalosan: el akarják rettenteni Oroszországot és Fehéroroszországot attól, hogy bármilyen provokációt kíséreljenek meg bármely NATO-tagországgal, jelen esetben Lengyelországgal szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×