eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Járőröző lengyel határőr a fehérorosz határon, Czeremcha környékén 2021. december 17-én. A Fehéroroszország felől érkező migrációs nyomás miatt a lengyel határőrség támogatására mintegy 12 ezer katonát mozgósítottak. Az év eleje óta csaknem 40 ezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak a lengyel-fehérorosz határon.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo

Lengyel-fehérorosz határhelyzet: Tálas Péter szerint indokolt a határozott lengyel fellépés

Erősödik a feszültség a lengyel-fehérorosz határ mentén, Lengyelország provokációra hivatkozik és 10 ezerre emeli a fehérorosz határ védelmét ellátó katonák számát. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője arról is beszélt az InfoRádióban, hogy a Suwalki-folyosónál zajló fehérorosz hadgyakorlaton véleménye szerint a Wagner csoport is részt vesz, amire reagálnia kell a lengyel vezetésnek.

A fehérorosz migrációs válság első komoly jelei 2021 nyarán jelentkeztek, amikor Aljakszandr Lukasenka elnök jóváhagyásával migránsok kelhettek át a határon főként a balti országokba annak érdekében, hogy a saját politikai akaratát érvényesíteni a fehérorosz vezető az Európai Unió felé. Tálas Péter azt mondta: a közel-keleti, afgán és szír menekülteket főleg repülőkkel, valamint vonatokkal utaztatták Fehéroroszországba, illetve telepítették le határ menti menekülttáborokba.

Hozzátette: ezeket a szomorú sorsú embereket a fehérorosz határőrök is segítik a lengyel-fehérorosz határon való átjutásban. Például drótvágó eszközöket adnak nekik, lézerrel elvakítják a lengyel határőröket vagy lerombolták a kerítést, sőt sok esetben kényszerítik is őket arra, hogy menjenek át minél hamarabb a határon.

A helyzet annyira súlyossá vált, hogy két éve szükségállapotot rendeltek el és területvédelmi egységeket vetettek be a határ mentén a lengyelek.

2022 nyarára 186 kilométer hosszú, 5 méter magas határkerítést is felépítettek. A menekültek többsége nem retten meg ettől a védőrendszertől és megpróbálnak átjutni rajta. Maga a lengyel-fehérorosz határ egyébként 418 kilométeres.

A jogvédő szervezetek többször deklarálták, hogy a lengyelek a menekültkérelmek leadásának tilalmával megsértik a menekültek jogait. Tavaly az Európai Bíróság is fellépett ebben a kérdésben, igaz, sokan jóval szigorúbb rendelkezéseket vártak. Ezzel szemben mindössze arra kötelezték a lengyeleket, hogy biztosítsanak élelmet és ivóvizet a menekültek számára.

Arról is lehetett hallani a hírekben, hogy a Wagner csoport Fehéroroszországba érkezett körülbelül 3000 zsoldossal és a későbbiekben ez a szám akár 10 ezerre is emelkedhet. Tálas Péter elmondta:

ezek a katonák két olyan részre települtek, ahol zavarják a lengyeleket és a baltiakat is.

A csoport egyik része a Suwalki-folyosó környékén, másik része pedig a lengyel-litván határnál, Bresztnél vert tanyát. Utóbbi helyen ezen Wagner-tagok elkezdték kiképezni a fehérorosz katonákat.

„Ez egy olyan pszichológiai nyomás, amelyre nagyon erősen odafigyelnek a lengyelek. Bár nem rendelkeznek ezek a katonák nehézfegyverekkel, ugyanakkor jól képzettek. Ők korábban légvédelmi deszantosok, szpecnaztagok voltak. Többeket közülük a börtönből hoztak ki, akik aztán részt vettek a bahmuti harcokban” – mondta a kutatóintézeti vezető.

Tálas Péter felkészültnek és motiváltnak nevezte ezeket a Wagner-katonákat, akikről a fehérorosz és az orosz média rendszeresen azt kommunikálja, szívesen mennének Varsóba. Arról is lehetett olvasni egyes portálokon, ha adott esetben betörnének Lengyelországba, nem lépne életbe a NATO 5. cikkelye.

Ugyanakkor Washington pedig egyértelművé tette, hogy ha a Wagner belép Lengyelország területére vagy a balti országokba, az 5. cikkely hatálya alá eső eseménynek tekinti mindezt.

A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a Suwalki-folyosónál megindult egy fehérorosz hadgyakorlat, amelyen véleménye szerint részt vesznek majd a Wagner csoport tagjai is „Ez mindenféleképpen olyan esemény, amire reagálnia kell a lengyeleknek. Különösen azért, mert aggódnak, hogy esetleg valamilyen provokációra kerül sor.”

Emlékeztetett, hogy augusztus 1-jén már volt egy nyílt provokáció, amikor fehérorosz helikopterek megsértették a lengyel légteret. Akkor egy Mi-8-as és egy Mi-24- es típusú helikopter repült be a lengyel légtérbe. A lengyelek szerint a történteket Moszkvából irányították és úgy gondolják, hogy az orosz vezetés direkt módon akar feszültséget teremteni a lengyel-fehérorosz határon. A céljuk pedig az lehet, hogy eltereljék a figyelmet az ukrajnai eseményekről és valahogy elérjék azt, hogy a Nyugat ne támogassa Ukrajnát.

Tálas Péter úgy véli, ezekre az okokra vezethető vissza az, hogy

a lengyel védelmi minisztérium plusz 2000 főt vezényelt a határra.

Fő feladatuk a határvédelem lesz. A szakértő szerint a lengyel honvédelmi miniszter megismételte azt, amit egyébként a NATO-csúcson már másodszor jelentettek ki hivatalosan: el akarják rettenteni Oroszországot és Fehéroroszországot attól, hogy bármilyen provokációt kíséreljenek meg bármely NATO-tagországgal, jelen esetben Lengyelországgal szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×