Szergej Sojgu azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok oroszellenes politikájának fő eszközévé vált, és kinyilvánította szándékát, hogy övé lesz "a legerősebb hadsereg" Európában. Mint mondta, ennek érdekében Varsó nagyszabású fegyverbeszerzésbe kezdett az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Dél-Koreából.

"Ezenkívül tervezi egy úgynevezett lengyel-ukrán alakulat létrehozását, reguláris alapon, állítólag Nyugat-Ukrajna biztonságának szavatolására, valójában azonban ennek a területnek a későbbi megszállása érdekében" - tette hozzá a hadseregtábornok.

A tárcavezető bejelentette, hogy a szentpétervári és a moszkvai katonai körzet létrehozása mellett a nyugati határokon megerősítik az orosz fegyveres erők csapategységeit.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország intézkedéseket fog hozni a katonai biztonságát a NATO részéről érő fenyegetések semlegesítésére.

Indoklásképpen elmondta egyebek között, hogy Ukrajna tavaly február, vagyis a háború kezdete óta a Nyugattól, amely ezzel szerinte közvetett háborút folytat Oroszország ellen, több száz harckocsit, több mint négyezer páncélozott járművet, több mint 1100 tüzérségi löveget, valamint több tucat sorozatvetőt és légvédelmi rakétarendszert kapott. Megítélése szerint a NATO, az EU és az velük együttműködő országok eddig összesen 160 milliárd dollárnyi támogatást nyújtottak Kijevnek, és egyre veszélyesebb, halált okozó eszközökkel látják el.

"A Nyugat az iránti hajlandósága, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainak jelentős részét Ukrajnába fektesse annak érdekében, hogy a harctéri helyzetet a maga javára fordítsa, a konfliktus további eszkalálódásának komoly kockázatát hordozza magában" - mondta.

"A kelet-európai országok fegyveres erőit figyelembe véve mintegy 360 ezer katona, nyolcezer páncélozott jármű, hatezer tüzérségi rendszer és aknavető, 650 repülőgép és helikopter állomásozik a Szövetségi Állam (Oroszország és Fehéroroszország) határainak közvetlen közelében" - tette hozzá. Rámutatott, hogy a háború kezdete óta a NATO régión kívüli államai alakulatainak száma 2,5-szeresére nőtt és meghaladta a 30 ezer főt.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Finnország és Svédország jövőbeni NATO-csatlakozása komoly destabilizáló tényező.

Valószínűnek nevezte, hogy finn területre a szövetség olyan kontingenseket és csapásmérő fegyvereket fog telepíteni, amelyek képesek lesznek jelentős mélységben képesek csapást mérni az északnyugat-oroszországi kritikus létesítményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Helsinki csatlakozott a szövetséghez, Oroszország szárazföldi határának hossza a NATO országaival csaknem megduplázódott.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak ülésén állította, Lengyelország koalíciót tervez létrehozni "a NATO ernyője alatt" és közvetlenül be kíván avatkozni az ukrajnai konfliktusba, "egy zsírosabb falatot kiszakítva" a szomszédos országból. Az államfő ezt követően utasította az orosz biztonsági szolgálatokat, hogy szorosan kövessék figyelemmel Lengyelország Nyugat-Ukrajnára vonatkozó terveit.