Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Hangosbeszélővel felszerelt drónnal ellenőrzik a koronavírus-járvány terjedése miatt bevezetett korlátozó intézkedések betartását Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosában, Szrinagarban 2020. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Farúk Hán

Csúnya "drónpofont" kapott Kína

India biztonsági megfontolások miatt megtiltotta a katonai drónok hazai gyártóinak, hogy Kínában készült alkatrészeket használjanak – derült ki négy védelmi és ipari tisztviselő szavaiból, valamint azokból a dokumentumokból, amikbe betekintést nyert a Reuters hírügynökség.

Az intézkedés az atomfegyverekkel rendelkező szomszédok közötti feszültségek közepette történt, miközben Újdelhi modernizálja hadseregét, amely a pilóta nélküli eszközök, nagy hatótávolságú rendszerek és más autonóm platformok nagyobb mértékű alkalmazását irányozza elő.

A születőben lévő indiai ipar igyekszik kielégíteni a hadsereg igényeit, a védelmi és ipari szakemberek szerint India biztonsági vezetői aggódnak amiatt, hogy a hírszerzést veszélyeztethetik a kínai gyártmányú alkatrészek a drónok kommunikációs feladatainak elvégzésében, a kamerákban, a rádióátvitelben és az ezeket működtető szoftverekben.

Három biztonsági vezető, valamint a Reuters által megkérdezett hat másik kormányzati és ipari személyiség közül néhányan névtelenséget kérve szólaltak meg a téma érzékenysége miatt, valamint azért, mert nem kaptak felhatalmazást arra, hogy a médiának nyilatkozzanak.

Az indiai védelmi minisztérium nem válaszolt a Reuters kérdéseire.

India eljárása kiegészíti a megfigyelő drónokra vonatkozó, 2020-tól fokozatosan bevezetett importkorlátozásokat, és a dokumentumok szerint katonai pályázatokon keresztül valósul meg.

A Reuters által áttekintett jegyzőkönyvek szerint az indiai katonai tisztviselők két februári és márciusi, dróntendereket megvitató találkozón azt mondták a lehetséges ajánlattevőknek, hogy „az Indiával közös szárazföldi határokkal rendelkező országokból származó felszerelések vagy részegységek biztonsági okokból nem fogadhatók el”. Az emlékeztetőkben nem nevezték meg a katonai tisztviselőket.

Egy magas rangú védelmi tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a szomszédos országokra való hivatkozás Kínára utal. A kínai kereskedelmi minisztérium, amely a múlt héten exportkorlátozást jelentett be egyes drónokra és drónokkal kapcsolatos berendezésekre, nem válaszolt az indiai intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre.

Az amerikai kongresszus 2019-ben megtiltotta a Pentagonnak, hogy Kínában gyártott drónokat és alkatrészeket vásároljon vagy használjon.

Az indiai kormány igyekszik fejleszteni az ország drónképességeit, hogy elhárítsa a vélt fenyegetéseket, a többi között Kína részéről, amelynek erői az elmúlt években összecsaptak indiai katonákkal a két ország közötti vitatott határ mentén.

India 19,77 milliárd dollárt különített el katonai modernizációra 2023-ban és 2024-ben, amelynek 75 százalékát a hazai ipar számára tartja fenn.

A kínai alkatrészekre vonatkozó tilalom azonban megnövelte a katonai drónok helyi gyártásának költségeit, mivel a gyártók kénytelenek máshonnan beszerezni az alkatrészeket – mondták kormányzati és ipari szakértők.

Szamir Josi, a dél-indiai, bengalurui székhelyű NewSpace Research and Technologies alapítója szerint az ellátási láncban lévő áruk 70 százaléka Kínában készül. Josi szerint

a nem kínai beszállítókra való áttérés drámaian megnöveli a költségeket.

India mind az alkatrészek, mind a teljes rendszerek tekintetében külföldi gyártókra támaszkodik, mivel bizonyos típusú drónok gyártásához nincs meg a technológiája.

A hiányosságok pótlására India júniusban bejelentette, hogy több mint 3 milliárd dollárért 31 darab MQ-9 típusú drónt vásárol az Egyesült Államoktól.

Címlapról ajánljuk
Putyin leadta a rendelést: ezt várja Ukrajnától a béketárgyalás előtt

Putyin leadta a rendelést: ezt várja Ukrajnától a béketárgyalás előtt

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap folytatott telefonbeszélgetése során egyetértettek abban, hogy a harcok végleges leállítása érdekében Kijevnek politikai döntést kell hoznia a Donyec-medencéről - közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×