Infostart.hu
eur:
361.81
usd:
311.7
bux:
131773.44
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Jelentős szigorítás jön az illegális menekültekkel kapcsolatban Németországban

"Kesztyűs kézzel" bánnak az illegális menekültekkel a német hatóságok. Ez az oka annak, hogy a kitoloncolásra ítélt migránsok a számukra kijelölt kötelező tartózkodási helyről egyszerűen "elkallódnak", és felkutatásuk számos esetben nehézségekbe ütközik. A tartományok szigorúbb szabályozást követeltek, ami a legfrissebb hírek szerint a belügyminiszternél nyitott fülekre talált.

Nancy Faeser szociáldemokrata politikus ugyanis a hivatalos megfogalmazás szerint a "hatékony kitoloncolást" lehetővé tévő tervezetet dolgozott ki, ami szerinte közvetve gyorsabb eljárást is jelentene.

A miniszter szerint olyan áron is, hogy az illetékes hatóságok

az eddig engedélyezettnél keményebben léphetnek fel az elutasított menedékkérők ellen.

A Berlinben nyilvánosságra hozott tervezet része az is, hogy az érintettek az eddig engedélyezettnél hosszabb ideig maradhatnak szigorú őrizetben. Az új eljárásrendet a minisztérium mielőbb egyeztetni kívánja a tartományokkal, illetve a helyi önkormányzatokkal, és ezt követően kezdődhet meg a tényleges törvényhozási eljárás.

Az érvényben lévő rendelkezés szerint az úgynevezett kitoloncolási őrizet maximális időtartama tíz nap. Ezt a határidőt most 28 napra kívánják meghosszabbítani abból a célból, hogy a hatóságoknak elegendő időt biztosítsanak az érintettek kitoloncolásának előkészítésére. Ez idő alatt akár a repülőterek tranzitterületein is őrizetbe vehetők az ország elhagyására kötelezett menekültek, amennyiben túllépték a kutasítás határidejét, illetve megsértették a hatóságokkal való együttműködés kötelezettségét.

A belügyminisztériumi tervezet szerint a jövőben a kitoloncolást illetően a rendőrség is nagyobb jogköröket kapna.

Így a kitoloncolandó külföldi személyt köröző rendőrök számára lehetővé tennék, hogy az érintettek keresése érdekében a közösségi szállásokra, illetve mindazon helyiségekbe is beléphessenek, amelyeket nem csupán az illegális menekültek használnak. A szigorítások közé tartozik az is, hogy a kitoloncolást illetően nem járna halasztó hatállyal, ha az érintettek panaszt emelnének a tartózkodási tilalom ellen.

A tartományok, illetve a helyi önkormányzatok már hónapok óta követelték Olaf Scholz kancellártól az általuk meglehetősen lazának tartott kitoloncolási szabályok szigorítását, illetve ezzel kapcsolatban eljárási jogköreik szélesítését.

A parlamenti pártok közül elsőként a szociáldemokraták koalíciós partnere, a szabad demokrata FDP üdvözölte a tervezetet. A liberális párt együttműködésre szólított fel a szövetségi, a tartományi és az önkormányzati hatóságok között.

Az FDP szerint

a kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy az általa hozott döntések végrehajthatók is legyenek.

A liberális párt úgy ítélte meg, hogy a kitoloncolásig tartó őrizet tízről huszonnyolc napra történő meghosszabbítása, valamint a menekültszállások átkutatásához szükséges jogkörök szélesítése fontos előrelépés.

A szövetségi kormány szerint a múlt évben több mint 13 ezer illegális menekültet toloncoltak ki az országból. Az idei esztendő első felében ugyancsak sokaknak kellett volna elhagyniuk az országot, a kitoloncolás azonban valójában nem történt meg.

Az országban egyre több a menekült, köztük nem csupán a különböző országokból érkezett menedékkérők, hanem nagy számban az Ukrajnából érkezett "háborús menekültek" is.

Nancy Faeser szerint biztosítani kell a beutazási és tartózkodási tilalmak, valamint a tartózkodási követelmények, továbbá a különböző területi korlátozások végrehajthatóságát. Ugyanakkor szükséges az illetékes hatóságok tehermentesítése is - fogalmazott a miniszter.

Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

A tőzsdei hangulatot továbbra is az iráni helyzet mozgatja, Donald Trump elhalasztotta a tervezett katonai csapást Irán ellen, és egy lehetséges nukleáris megállapodásról beszélt, amire az olajár esni kezdett. A vállalati hírek közül az Uniper került fókuszba, a német kormány elindította az energiacég értékesítési folyamatát, miután a 2022-es energiaválság idején 13,5 milliárd euróért államosította a társaságot. Ami a tőzsdei mozgásokat illeti, Ázsiában vegyes elmozdulásokat láttunk reggel, Európában viszont enyhe emelkedéssel kezdődött a nap, majd a nyitástól távolodva egyre jobb lett a hangulat. Az USA-ban ezzel szemben esés volt kedden, főleg a technológiai szektorban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×