Infostart.hu
eur:
380.62
usd:
321.95
bux:
0
2026. február 23. hétfő Alfréd
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Jelentős szigorítás jön az illegális menekültekkel kapcsolatban Németországban

"Kesztyűs kézzel" bánnak az illegális menekültekkel a német hatóságok. Ez az oka annak, hogy a kitoloncolásra ítélt migránsok a számukra kijelölt kötelező tartózkodási helyről egyszerűen "elkallódnak", és felkutatásuk számos esetben nehézségekbe ütközik. A tartományok szigorúbb szabályozást követeltek, ami a legfrissebb hírek szerint a belügyminiszternél nyitott fülekre talált.

Nancy Faeser szociáldemokrata politikus ugyanis a hivatalos megfogalmazás szerint a "hatékony kitoloncolást" lehetővé tévő tervezetet dolgozott ki, ami szerinte közvetve gyorsabb eljárást is jelentene.

A miniszter szerint olyan áron is, hogy az illetékes hatóságok

az eddig engedélyezettnél keményebben léphetnek fel az elutasított menedékkérők ellen.

A Berlinben nyilvánosságra hozott tervezet része az is, hogy az érintettek az eddig engedélyezettnél hosszabb ideig maradhatnak szigorú őrizetben. Az új eljárásrendet a minisztérium mielőbb egyeztetni kívánja a tartományokkal, illetve a helyi önkormányzatokkal, és ezt követően kezdődhet meg a tényleges törvényhozási eljárás.

Az érvényben lévő rendelkezés szerint az úgynevezett kitoloncolási őrizet maximális időtartama tíz nap. Ezt a határidőt most 28 napra kívánják meghosszabbítani abból a célból, hogy a hatóságoknak elegendő időt biztosítsanak az érintettek kitoloncolásának előkészítésére. Ez idő alatt akár a repülőterek tranzitterületein is őrizetbe vehetők az ország elhagyására kötelezett menekültek, amennyiben túllépték a kutasítás határidejét, illetve megsértették a hatóságokkal való együttműködés kötelezettségét.

A belügyminisztériumi tervezet szerint a jövőben a kitoloncolást illetően a rendőrség is nagyobb jogköröket kapna.

Így a kitoloncolandó külföldi személyt köröző rendőrök számára lehetővé tennék, hogy az érintettek keresése érdekében a közösségi szállásokra, illetve mindazon helyiségekbe is beléphessenek, amelyeket nem csupán az illegális menekültek használnak. A szigorítások közé tartozik az is, hogy a kitoloncolást illetően nem járna halasztó hatállyal, ha az érintettek panaszt emelnének a tartózkodási tilalom ellen.

A tartományok, illetve a helyi önkormányzatok már hónapok óta követelték Olaf Scholz kancellártól az általuk meglehetősen lazának tartott kitoloncolási szabályok szigorítását, illetve ezzel kapcsolatban eljárási jogköreik szélesítését.

A parlamenti pártok közül elsőként a szociáldemokraták koalíciós partnere, a szabad demokrata FDP üdvözölte a tervezetet. A liberális párt együttműködésre szólított fel a szövetségi, a tartományi és az önkormányzati hatóságok között.

Az FDP szerint

a kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy az általa hozott döntések végrehajthatók is legyenek.

A liberális párt úgy ítélte meg, hogy a kitoloncolásig tartó őrizet tízről huszonnyolc napra történő meghosszabbítása, valamint a menekültszállások átkutatásához szükséges jogkörök szélesítése fontos előrelépés.

A szövetségi kormány szerint a múlt évben több mint 13 ezer illegális menekültet toloncoltak ki az országból. Az idei esztendő első felében ugyancsak sokaknak kellett volna elhagyniuk az országot, a kitoloncolás azonban valójában nem történt meg.

Az országban egyre több a menekült, köztük nem csupán a különböző országokból érkezett menedékkérők, hanem nagy számban az Ukrajnából érkezett "háborús menekültek" is.

Nancy Faeser szerint biztosítani kell a beutazási és tartózkodási tilalmak, valamint a tartózkodási követelmények, továbbá a különböző területi korlátozások végrehajthatóságát. Ugyanakkor szükséges az illetékes hatóságok tehermentesítése is - fogalmazott a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Szigorú tengeri blokád készül Olaszország körül – és ez csak a kezdet

Szigorú tengeri blokád készül Olaszország körül – és ez csak a kezdet

A római kormány kitiltaná a migrán­sokat szállító hajókat az ország felségvizeiről és több ponton szigorítaná a menedékkérelem szabályait is. A belügyminisztérium szerint az erre vonatkozó törvényjavaslat illeszkedik a június 12-én hatályba lépő uniós migrációs és menekültügyi paktumhoz – nyilatkozta az InfoRádióban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Hogyan reagálnak a tőzsdék a hétvégi vámbejelentésekre?

Hogyan reagálnak a tőzsdék a hétvégi vámbejelentésekre?

Az európai részvények várhatóan bizonytalan felütéssel kezdik a hetet, ahogy a globális piacok reagálnak az amerikai elnök, Donald Trump legújabb globális vámintézkedési politikájára. Az európai piacok a múlt hetet emelkedéssel zárták, miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe. Szombaton arra is figyelmeztetett, hogy további vámemelések következhetnek. Ami a gazdasági adatokat illeti: ma a német Ifo gazdasági hangulatindex és az amerikai Chicago Fed gazdasági aktivitási indexe adja meg az alaphangot az európai és tengerentúli piacok számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×