eur:
395.02
usd:
368.22
bux:
71567.76
2024. július 2. kedd Ottó
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Jelentős szigorítás jön az illegális menekültekkel kapcsolatban Németországban

"Kesztyűs kézzel" bánnak az illegális menekültekkel a német hatóságok. Ez az oka annak, hogy a kitoloncolásra ítélt migránsok a számukra kijelölt kötelező tartózkodási helyről egyszerűen "elkallódnak", és felkutatásuk számos esetben nehézségekbe ütközik. A tartományok szigorúbb szabályozást követeltek, ami a legfrissebb hírek szerint a belügyminiszternél nyitott fülekre talált.

Nancy Faeser szociáldemokrata politikus ugyanis a hivatalos megfogalmazás szerint a "hatékony kitoloncolást" lehetővé tévő tervezetet dolgozott ki, ami szerinte közvetve gyorsabb eljárást is jelentene.

A miniszter szerint olyan áron is, hogy az illetékes hatóságok

az eddig engedélyezettnél keményebben léphetnek fel az elutasított menedékkérők ellen.

A Berlinben nyilvánosságra hozott tervezet része az is, hogy az érintettek az eddig engedélyezettnél hosszabb ideig maradhatnak szigorú őrizetben. Az új eljárásrendet a minisztérium mielőbb egyeztetni kívánja a tartományokkal, illetve a helyi önkormányzatokkal, és ezt követően kezdődhet meg a tényleges törvényhozási eljárás.

Az érvényben lévő rendelkezés szerint az úgynevezett kitoloncolási őrizet maximális időtartama tíz nap. Ezt a határidőt most 28 napra kívánják meghosszabbítani abból a célból, hogy a hatóságoknak elegendő időt biztosítsanak az érintettek kitoloncolásának előkészítésére. Ez idő alatt akár a repülőterek tranzitterületein is őrizetbe vehetők az ország elhagyására kötelezett menekültek, amennyiben túllépték a kutasítás határidejét, illetve megsértették a hatóságokkal való együttműködés kötelezettségét.

A belügyminisztériumi tervezet szerint a jövőben a kitoloncolást illetően a rendőrség is nagyobb jogköröket kapna.

Így a kitoloncolandó külföldi személyt köröző rendőrök számára lehetővé tennék, hogy az érintettek keresése érdekében a közösségi szállásokra, illetve mindazon helyiségekbe is beléphessenek, amelyeket nem csupán az illegális menekültek használnak. A szigorítások közé tartozik az is, hogy a kitoloncolást illetően nem járna halasztó hatállyal, ha az érintettek panaszt emelnének a tartózkodási tilalom ellen.

A tartományok, illetve a helyi önkormányzatok már hónapok óta követelték Olaf Scholz kancellártól az általuk meglehetősen lazának tartott kitoloncolási szabályok szigorítását, illetve ezzel kapcsolatban eljárási jogköreik szélesítését.

A parlamenti pártok közül elsőként a szociáldemokraták koalíciós partnere, a szabad demokrata FDP üdvözölte a tervezetet. A liberális párt együttműködésre szólított fel a szövetségi, a tartományi és az önkormányzati hatóságok között.

Az FDP szerint

a kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy az általa hozott döntések végrehajthatók is legyenek.

A liberális párt úgy ítélte meg, hogy a kitoloncolásig tartó őrizet tízről huszonnyolc napra történő meghosszabbítása, valamint a menekültszállások átkutatásához szükséges jogkörök szélesítése fontos előrelépés.

A szövetségi kormány szerint a múlt évben több mint 13 ezer illegális menekültet toloncoltak ki az országból. Az idei esztendő első felében ugyancsak sokaknak kellett volna elhagyniuk az országot, a kitoloncolás azonban valójában nem történt meg.

Az országban egyre több a menekült, köztük nem csupán a különböző országokból érkezett menedékkérők, hanem nagy számban az Ukrajnából érkezett "háborús menekültek" is.

Nancy Faeser szerint biztosítani kell a beutazási és tartózkodási tilalmak, valamint a tartózkodási követelmények, továbbá a különböző területi korlátozások végrehajthatóságát. Ugyanakkor szükséges az illetékes hatóságok tehermentesítése is - fogalmazott a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

A cseh miniszterelnök szerint a cseh-szlovák kormányközi tárgyalások felújítása továbbra sincs napirenden. A legfelsőbb cseh vezetők a prágai várban vitatták meg az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy Csehország folytatja Ukrajna támogatását minden területen, beleértve a fegyverszállításokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Budapest gazdasági súlya mindig is hatalmas volt hazánkban, az ezredforduló óta pedig összességében még növekedett is. Néhány megye azonban gyengén teljesített, és érdemben veszítettek gazdasági súlyukból. A főváros kétszer olyan fejlett, mint az ország átlagos gazdasági teljesítménye, miközben az ország keleti felén 50-60% alatti teljesítményeket is látunk. Jó hír, hogy a megyék túlnyomó többsége felzárkózást mutat az EU-átlaghoz, azonban van olyan térség, ahol stagnálás, illetve visszaesés látszik. Hazánk példáján is látszik, ami az elmúlt egy-két évtizedben egyre jellemzőbb: leginkább a szolgáltatószektor képes dinamizálni egy térséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×