Csiki Varga Tamás szerint Svédország NATO-tagsága tulajdonképpen nem egy széles körűen megosztó téma, hiszen a szövetség 31 tagállamból 29 nem fogalmazott meg semmiféle ellenvetést, és a ratifikációt is gyorsan végrehajtotta még 2022-ben. Egyedül Törökország volt, aki a saját biztonságpercepciójából adódó ügyek kapcsán fenntartásokat fogalmazott meg, amit Magyarország – bár konkrét ügyeket nem megnevezve – támogatott és kivárásra játszott – magyarázta Csiki Varga Tamás

A terrorizmus fenyegetéséhez kapcsolódóan Törökország fenntartásait elsősorban amiatt fogalmazta meg, hogy bizonyos svéd szervezetek, illetve magánszemélyek a kurd szeparatizmushoz köthető közösségeket támogatnak, amiket Ankara szeretett volna minden formában felszámolni, de legalábbis ezt a fajta kurd törekvést megnehezíteni. Vagyis a vita Törökország és Svédország, illetve korábban Törökország és Finnország között is akörül kulminálódott, hogy a nemzetközi, a NATO-n belüli terrorizmusellenes fellépés miként emelhető magasabb szinte, hogyan tehető intenzívebbé. „Törökország azt várta, hogy a kurd szeparatista szervezetek ellen határozottabban lépjenek fel a skandináv országok” – foglalta össze az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A szakértő elmondása szerint a svéd politikai elit, és bizonyos szempontból a társadalom is rezonált a török – „abszolút legitimnek nevezhető” – igényre. Stockholm konkrétan alkotmányt módosított, illetve pontosabban törvényt alkotott a terrorizmus visszaszorítása, illetőleg az ehhez kapcsolódó személyek és szervezetek elleni fellépés terén, ami 2023. júniusában lépett életbe. Tehát a mostani török támogató hozzáállás a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban az ennek az egyik direkt következménye – tette hozzá Csiki Varga Tamás.

Ugyanakkor azt is megjegyezte: nyilván voltak más ügyek is a hátterében, amik nem kaptak ekkora médiafigyelmet. Példaként említette a svéd fegyverembargót, amit még 2019-ben léptettek életbe Törökországgal szemben, de ez Ankara elvárása szerint szintén megszűnt 2022-ben. Sőt, nemcsak a svéd–török, hanem az amerikai–török kapcsolatok terén is történtek elmozdulások, gondolva például az F–16-os vadászgépek modernizációjára, cseréjére, amit az USA sokáig blokkolt. Most viszont Washington már „megértőbbnek tűnik” a kérdésben, ezzel is ösztönözve a török támogató hozzáállást - vélekedett a szakértő.

A svéd miniszterelnök, a török elnök és a NATO-főtitkár háromoldalú tárgyalását követően – hétfő este – elfogadott közös nyilatkozat alapján most már az ankarai nemzetgyűlésen áll Svédország NATO-csatlakozása. Csiki Varga Tamás szerint a kérelem ratifikálása akár már ebben a hónapban is megtörténhet, hiszen a török parlament most rendkívüli ülésszakot tart. Bár meg kell várni még, hogy ezt napirendre tűzzék, Recep Tayyip Erdogan minapi nyilatkozta is abba az irányba mutatott, hogy megszületett a politikai szándék a kérdést megtárgyalják és minden bizonnyal alá is írják a svéd NATO-csatlakozást elfogadó határozatot.