Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő részt vesz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén Ankarában 2023. január 18-án. Erdogan bejelentette, hogy az elnökválasztást a tervezettnél egy hónappal korábban, május 14-én fogják rendezni.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Váratlan feltételt szabott Recep Tayyip Erdogan a svéd NATO-tagság támogatásához

A török elnök egy, tulajdonképpen a katonai szövetségtől független követeléssel állt elő.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök hétfőn teljesen váratlanul jelentette be azt, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia az utat Ankara uniós csatlakozása előtt ahhoz, hogy a török ​​parlament jóváhagyja Svédország csatlakozását a NATO katonai szövetségéhez – írja a Reuters.

Törökország uniós csatlakozási tárgyalási folyamata évek óta nem haladt előre semmit, noha 2005-ben, még Erdogan első miniszterelnöki ciklusa alatt megkezdődtek a török csatlakozási tárgyalások.

A brit hírügynökség megjegyzi, hogy az Ankara és az EU tagállamai közötti kapcsolatok már régebben megromlottak, a 2016-os sikertelen törökországi puccskísérlet után pedig kifejezetten rosszak voltak, amelyek aztán az utóbbi időben mégis elkezdtek jelentősen javulni. A hírügynökség kiemeli azt is, hogy az EU több kérdésben és legfőképpen a migrációval összefüggésben jelentősen függ a NATO-tag Törökországtól.

A Reuters meglepő lépésnek nevezi, hogy Erdogan most Törökország EU-csatlakozásához kapcsolta Svédország NATO-tagságának jóváhagyását. Stocholm ugyanis egész eddig azon fáradozott, hogy még a vilniusi NATO-csúcs idején csatlakozhasson a katonai szövetséghez.

Svédország és Finnország tavaly kérte a NATO-tagságot, felhagyva a hidegháború évtizedeiben fenntartott katonai semlegességét. Finnország NATO-tagsága áprilisban zöld utat kapott, Svédországé viszont nem, mivel Törökország és Magyarország még nem fogadta el a svédek tagsági pályázatát.

Címlapról ajánljuk
„Hadüzenet a muszlimoknak” Ali Hamenei ajatollah megölése Irán elnöke szerint

„Hadüzenet a muszlimoknak” Ali Hamenei ajatollah megölése Irán elnöke szerint

„Bosszút állni Irán legitim joga és kötelessége” – mondta Maszúd Peszeskján iráni elnök. A szombati amerikai–izraeli légitámadások gyakorlatilag a teljes iráni katonai csúcsvezetést kiiktatták. Az Iránra támadók elleni súlyos katonai választ jelentett be vasárnap Ali Laridzsáni, a nemzetbiztonsági tanács vezetője is. Eközben megindult a Teherán elleni támadások második hulláma is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×