Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér
A NATO kétnapos vilniusi csúcstalálkozójának első napi ülése 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Két dologban állapodtak meg a NATO-tagállamok Ukrajna ügyében

Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez.

A már kedden ismertetett zárónyilatkozat szövege szerint ez akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek "egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek". A szervezetbe történő meghívást ebben az esetben fogják megtenni.

A dokumentum mindemellett nem említ konkrét ütemtervet.

"Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozónkon vállalt kötelezettségünket, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz" - olvasható a zárónyilatkozatban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte, hogy az észak-atlanti szövetség el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez.

Egy lépcső lesz

"Ez egylépcsős folyamattá fogja tenni Ukrajna csatlakozását a kétlépcsős helyett" - ismertette Stoltenberg. Hangsúlyozta viszont, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha "a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek".

Stoltenberg egyúttal reagált Voldomiri Zelenszkij azon aggodalmára is, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcstalálkozón nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe. Mint mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút és annak vége lesz, "mert e nélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni".

"Sosem volt a mostaninál erősebb jelzés a NATO részéről, ami a tagság felé vezető úttal kapcsolatos politikai üzenetet és a NATO-szövetségesek gyakorlati támogatását illeti" - emelte ki Stoltenberg. Hozzátette, hogy a korábbi csatlakozási folyamatoknál sem voltak ütemtervek, azok mindig a feltételek teljesítésétől függtek.

A csatlakozás feltételei között a dokumentum egyebek között "további szükséges reformokat említ a demokrácia és a biztonság területén". Ez utóbbi korlátozás egyebek között Németország és az Egyesült Államok aggályait hivatott orvosolni. A tárgyalások során Berlin és Washington is szorgalmazta, hogy bármely ország NATO-csatlakozását bizonyos feltételek teljesítésétől tegyék függővé, így például attól, hogy a hadsereg civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.

Mindemellett a NATO már most jelentősen fokozni kívánja az együttműködést Ukrajnával. A meglévő NATO-Ukrajna-bizottságot felminősítik NATO-Ukrajna-tanáccsá. Az elképzelések szerint ez lehetővé tenné majd, hogy egyenrangú felekként vitassák meg a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket, és közösen hozzanak döntéseket. Az új testület először szerdán fog összeülni a 31 NATO-tagország állam- és kormányfőinek, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a részvételével.

Ezenfelül egy többéves programot is elindítanak, amelynek célja a zökkenőmentes együttműködés biztosítása lesz a NATO és az ukrán hadsereg között.

A NATO-tagállamok megerősítették, hogy "addig fogják Ukrajnát segíteni, amíg szükséges".

"Megingathatatlanul kiállunk elkötelezettségünk mellett, hogy tovább növeljük Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását mindaddig, amíg függetlenségét, szuverenitását és a nemzetközileg elismert határai között területi épségét védelmezi" - olvasható tovább a zárónyilatkozatban.

Címlapról ajánljuk
Megvan az iráni ellencsapás terve: áttételesen ütne vissza Amerikára

Megvan az iráni ellencsapás terve: áttételesen ütne vissza Amerikára

Irán – a retorikában bizonyosan – nem várta tétlenül az amerikai-izraeli támadást. Arról, hogy mire számíthat az Egyesült Államok, ha a jövő hétre is betervezett tárgyalások ellenére megindítja ellene az akciót, többször utaltak a nyilvánosság előtt. Kérdés, hogy Teherán be tudja-e váltani fenyegetéseit. Összefoglaljuk, mit ígértek az irániak válaszul az amerikai támadásokra.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Megindult Irán megtorlása: több országot ért támadás, lángba borult a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Megindult Irán megtorlása: több országot ért támadás, lángba borult a Közel-Kelet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×