eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
21 October 2021, Berlin: Olaf Scholz (3rd from left), SPD candidate for Chancellor and Federal Minister of Finance, talks with Robert Habeck (3rd from right), Federal Chairman of the Green Party, at the meeting venue for the coalition negotiations. The coalition negotiations between the SPD, FDP and Alliance 90/The Greens to form a government after the federal elections begin today. Photo: Christophe Gateau/dpa (Photo by Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images

Pofon a jelzőlámpa-kormánykoalíciónak: a német alkotmánybíróság megakasztotta a szavazást a fűtési törvényről

Pénteken szavazott volna a Bundestag a vitatott fűtési törvényről, de az utolsó pillanatban az alkotmánybíróság úgy döntött, a voksolást el kell halasztani, mert a tervezet alapos vitája érdekében hosszabb időre van szükség.

Korai volt a hárompárti német kormánykoalíció öröme. Huszonnégy órával ezelőtt még biztosnak tűnt, hogy a Bundestag pénteken, a nyári parlamenti szünet előtti utolsó napon megszavazza a sokat vitatott fűtési törvénytervezetet, amely az elmúlt hónapokban nemcsak az ellenzék, hanem a lakosság heves ellenállásába ütközött. A Zöldek Pártja által kezdeményezett, a klímavédelem jegyében született reform ugyanis előirányozza, hogy 2024-től újonnan csak olyan fűtési rendszerek szerelhetők fel, amelyek legalább 65 százalékban megújuló energiaforrásokkal működnek. A karlsruhei szövetségi alkotmánbíróság azonban az utolsó pillanatban közbelépett.

Pedig a várhatóan magas költségek miatti heves tiltakozások nyomán az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció finomított a tervezeten. A kormány az indítvány vonzóbbá tétele érdekében a többi között jelentős költségtérítést ígért. Így bejelentette, hogy az új rendszerek felszereléséhez 30 ezer eurós "plafonig" 70 százalékos támogatást nyújt.

Az ellenzék – élén a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel – azonban ebbe sem nyugodott bele, hangoztatva, hogy a tervezet alapvető módosítására van szükség.

Ennek érdekében CDU egyik képviselője szerda este beadvánnyal fordult a karlsruhei szövetségi alkotmánybírósághoz.

Thomas Heilmann mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a nem állt rendelkezésre elegendő idő a tervezet alapos vitájára.

Az alkotmánybíróság sürgősségi eljárásban helyt adott a konzervatívok beadványának. A testület határozatában kimondta, hogy a parlament péntekre tervezett szavazását későbbre kell halasztani.

A karlsruhei bírák egyetlen szóval sem foglaltak állást a tervezet tartalmával kapcsolatban, sőt hangoztatták, hogy halasztó döntésük ellenére a reform a koalíció eredeti elképzeléseinek megfelelően a jövő év elejétől életbe léphet. Öt szavazattal kettő ellenében ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ilyen horderejű tervezet alapos vitája érdekében hosszabb időre van szükség. Felhívták a figyelmet arra is, hogy

a koalíciós tervezetet legalább tizennégy nappal az előirányzott szavazás előtt írásban el kellett volna juttatni a törvényhozás képviselőinek.

A beadványt előterjesztő konzervatív képviselő az alkotmánybírósági döntés nyomán a parlamentarizmus és a valódi klímavédelem győzelméről beszélt. Friedrich Merz, a CDU elnöke egyidejűleg úgy értékelte, hogy a karlsruhei testület döntése a kormánykoalíció súlyos vereségét jelenti.

Értesülések szerint a koalíció három pártjának vezetői sürgős konzultációkra ültek össze a történtek megvitatására.

Ami pedig a hogyan tovább kérdését illeti, szakértők szerint több opció is létezik. Az első az, hogy nem sokkal a nyári szünet kezdete után a parlament mindkét házát, mind a Bundestagot, mind a Bundesratot rendkívüli ütésre hívják össze. Ez azonban nemcsak nehézségekkel, hanem jelentős költségekkel is járna.

A második opció az lenne, hogy a tervezet a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon kerülne megvitatásra. Megfigyelők szerint azonban nem különösebben kedvező a koalíciós pártok számára az őszi tartományi, mindenekelőtt a bajorországi választások miatt. Várható ugyanis, hogy a vitatott törvénytervezet jelentős "politikai fegyvert" adhat mind a konzervatívok, mind a többi ellenzéki párt, így az AfD, valamint a Baloldal Pártja (Die Linke) kezébe.

A törvénytervezet sorsa így bizonytalan, de az alkotmánybírósági döntés ellenére egyáltalán nem kizárt, hogy az az eredeti terveknek megfelelőn jövő év elejétől életbe lép. Szakértők ugyanakkor valószínűnek tartják, hogy a koalíció a "siker" érdekében további engedményeket tesz.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×