Infostart.hu
eur:
361.34
usd:
307.04
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
Vera Jourová, az Európai Bizottságnak (EB) az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke (b) és Didier Reynders, az igazságügyért felelős biztos az uniós testületnek az idén a negyedik alkalommal kiadott jogállamisági jelentését bemutató sajtóértekezleten a bizottság heti ülését követően Brüsszelben 2023. július 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Jogállamiság – pozitív és negatív ítéletek a Magyarországról szóló jelentésben

Az Európai Unió stabil demokrácia, az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentésének megállapításai nem mutatják a jogállamiság helyzetének jelentősebb romlását az uniós tagállamok tekintetében – jelentette ki Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben a jelentést bemutatva.

Az "országspecifikus ajánlásokat" is tartalmazó idei - immár negyedik - beszámoló a biztos szerint azt mutatja, hogy az éves jogállamisági jelentés "a változás és az előremutató reformok kulcsfontosságú mozgatórugójává vált", a tagországok ugyanis a tavalyi ajánlások 65 százalékát teljesen vagy részben teljesítették.

A pozitív változások ellenére a jogállamiság tagállami helyzetének javításában még további intézkedésekre van szükség, ugyanis - mint fogalmazott - "egyes tagállamokban továbbra is fennállnak a rendszerszintű aggályok", főleg

  • az igazságszolgáltatás függetlenségét,
  • a korrupciót,
  • a média helyzetét illetően.

Didier Reynders igazságügyi biztos a jelentés részleteit ismertetve közölte, az igazságszolgáltatási reformok továbbra is kiemelt helyen szerepelnek a politikai napirenden. Számos tagállam vitte előre vagy fejezte be a bírói függetlenség megerősítését célzó reformokat. Néhány tagállam esetében ugyanakkor aggodalomra ad okot a bírák és ügyészek javadalmazása, az igazságügyi személyzet kinevezési eljárásának folyamata, valamint aggályok vetődnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően is. Mint a Portfolio idézte, a fenti két kitétel a bírói kinevezésekre és az ügyészség függetlenségével kapcsolatos aggályokra vonatkozik.

A korrupció a jelentés szerint továbbra is komoly aggályt okoz még akkor is, ha számos tagállam hozott intézkedéseket a leküzdésére, hajtott végre büntetőjogi reformokat, vagy további források bevonása révén tett lépéseket a korrupció elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítésére.

Egyes tagállamokban a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hosszadalmasak, hiányoznak az eredmények, különösen a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek esetében

- emelte ki.

A tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatosan Reynders azt mondta, továbbra is aggodalmak vetődnek fel az állami hirdetések átlátható elosztásának hiánya, az összeférhetetlenségi helyzetek és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében. Egyes tagállamok reformokat kezdeményeztek közszolgálati műsorszolgáltatóik függetlenségének megerősítésére, ugyanakkor több más tagországban továbbra sem foglalkoztak az ezzel kapcsolatos kihívásokkal.

A jelentés számos ajánlást tartalmaz, amelyek többek között

  • az állami hirdetések átlátható és méltányos elosztására,
  • a közszolgálati média független irányítására és
  • az újságírók biztonságának javítását célzó intézkedésekre, valamint
  • a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogára terjednek ki.

Szavai szerint a tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, néhány országban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érdekelt felekkel való konzultációra, a civil szervezetek és emberijog-védők pedig továbbra is finanszírozási problémák és a működési területük korlátozása jelentette kihívásokkal szembesülnek.

A jelentés alapján az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa általános és országspecifikus vitát kezd, és vizsgálják az ajánlások végrehajtását. "A jogállamisági jelentés nem büntetést, hanem egy párbeszéd kezdetét jelenti a tagállamokkal" - tette hozzá az uniós biztos.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése Magyarországgal összefüggésben kiemelt pozitívumokat és negatívumokat is.

Pozitívumok

A kormány teljes mértékben végrehajtotta az Országos Bírói Tanács szerepének megerősítésére és a Kúriával kapcsolatos szabályok kiigazítására vonatkozó ajánlást. A tanács megerősített szerepe lehetővé fogja tenni, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.

Az uniós testület szerint a Kúriára vonatkozó új szabályok hozzájárulnak a működése átláthatóságához és csökkentik a politikai beavatkozás lehetőségét. Elismerték az igazságszolgáltatási rendszer "rendívül hatékony" teljesítőképességét az eljárások hosszát illetően.

Megjegyezték, hogy Magyarország az uniós feltételességi mechanizmus keretében indított eljárásra válaszul számos korrupcióellenes reformot vezetett be és új nemzeti korrupcióellenes stratégiát készít elő. Emellett Integritási Hatóságot hozott létre az uniós források elköltésének felügyeletére.

Negatívumok

Aggodalomra okot adónak nevezeték ugyanakkor, hogy - mint írták - a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása nem történt meg. A jelentés szerint a lobbizásra vonatkozóan nem vezettek be módosításokat, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai párt- és kampányfinanszírozás terén.

Továbbra is aggályos, hogy nincs jogszabály, amely az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztását biztosítaná - jegyezték meg.

A jelentés szerint nem történt előrelépés a civil szervezetek munkáját korlátozó akadályok felszámolása terén.

Mint a Portfolio írta, Magyarország esetében továbbá

a veszélyhelyzetekre hivatkozott különleges, rendeleti kormányzást lehetővé tevő jogrendet problémásnak tartják Brüsszelben.

A médiapluralizmussal kapcsolatban az uniós bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem vezetett be megfelelő mechanizmusokat a médiaszabályozó szervezet működési függetlenségének erősítésére, valamint hogy a kormány nem tervez intézkedéseket az állami hirdetések médiába történő becsatornázásának szabályozására.

A jelentés kiemelte: noha az újságírók ellen nem történt fizikai támadás Magyarországon, több esetben indítottak rágalomhadjáratokat ellenük, és továbbra is komoly aggodalomra ad okot az egyes oknyomozó újságírókat és médiaszakembereket célzó kémprogramok alkalmazása.

A jelentés az is megjegyezte, hogy a magyar hatóságok nem hajtják végre hatékonyan az európai bíróságok ítéleteit.

Ajánlások Magyarországnak

A jelentésben szereplő ajánlások szerint a kormányzatnak több intézkedést kell teljesítenie.

Ezek közé tartozik

  • az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszerei átláthatóságának javítása,
  • a lobbizásra és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó átfogó reformok elfogadása,
  • a magas szintű korrupció elleni küzdelem terén a vizsgálatok szigorítása,
  • a médiaszabályozó függetlenségének erősítése,
  • valamint a civil szervezeteket érintő akadályok megszüntetésével - többek között a bevándorlási adó hatályon kívül helyezésével - biztonságos és lehetővé tevő polgári tér létrehozása - írta a Portfolio.

Ezek az ajánlások kulcsfontosságúak Magyarország számára a jogállamisággal kapcsolatos meglévő aggályok kezelése, az európai normáknak való megfelelés, valamint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokratikus értékek előmozdítása érdekében - írja a bizottság, amely továbbra is 21 milliárd eurónyi magyar forrást tart vissza.

Reagált a kormányzat

"Brüsszel újabb Magyarországot támadó jelentése ismét megerősítette: annak ellenére, hogy minden vállalást teljesítettünk és folyamatosan egyeztetünk az Európai Bizottsággal, mégis folytatódik a nyomásgyakorlás.

Azért támadják Magyarországot, mert

  • nem állunk be a háborúpártiak sorába.
  • Nem akarunk migránsgettókat.
  • Visszautasítjuk a rezsicsökkentés eltörlését.
  • Meg merjük kérdezni az Európai Bizottságot arról, hogy hol van az a rengeteg pénz, amit Ukrajnának adtak. Netán a magyarok pénzét adták oda?"

- olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×