eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Amerikai dollárbankjegyeket számolnak egy hanoi bankban 2022. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Luong Thai Linh

Németország az ultragazdagok hazája is – itt a friss lista

Ultráknak általában a fanatikus futballszurkolókat nevezik. De az ultrák világszerte jelentős csoportját alkoják a pénzügyi vonatkozásban fanatikus szupergazdagok is. Egy legutóbbi felmérés szerint az "ultragazdagok" klubját Kína és az Egyesült Államok vezeti, Németország ugyanakkor az előkelő harmadik helyen áll.

Az amerikai Boston Consulting Group (BCG) tanulmánya a "globális gazdagság" szintjét, illetve helyszíneit vizsgálta. Az előkelő klubba az kerülhetett be, akinek minimum 100 millió dolláros vagyona van. A készpénz mellett vagyont képeztek többi között az értékpapírok, a befektetési jegyek és az életbiztosítások is.

A Der Spiegel beszámolója szerint Németország 2900 fővel gazdagította a gazdagok "ultráinak" táborát. Szégyellnivalója akkor sincs, ha ezzel a létszámmal csupán a dobogó harmadik helyére szorult, a 22 ezer szupergazdagot számláló Egyesült Államok, valamint a 7600 igencsak tehetős embert kitermelő Kína mögé. Németország mögött pedig a BDG tanulmányából ismertté vált részletek szerint Franciaország, Kanada és Nagy-Britannia következik.

A tanulmány szerint több mint 500 ezer németnek van több mint egymillió amerikai dollárnak megfelelő vagyona, ugyanakkor mintegy 66 millió maximum 250 ezer dolláros vagyonnal rendelkezik.

Az adatokkal összefüggésben utalt a Der Spiegel arra, hogy nem véletlenül hangzanak el ismételten felhívások Németországban a vagyonadó bevezetésére. A szövetségi kormány pénzügyminisztere, a szabad demokrata Christian Lindner azonban ezt mindeddig a leghatározottabban elutasította.

Az ultragazdagok száma ugyanakkor Németországban a múlt évben kereken százzal csökkent. Ennek okát azonban nem az adópolitika, hanem mindenekelőtt az emelkedő kamatok, valamint a tőkepiaci árfolyamok csökkenése jelentették. A BCG szerint

németek széles tömege továbbra "szerelmes" a készpénzbe , illetve az anyagi javakba.

A magas infláció ellenére a hazai pénzügyi vagyon több mint negyven százaléka megtakarítási számlákon vagy készpénzben tartják. A tényleges szupergazdagok, azaz a 100 millió dollárosok tábora azonban továbbra is nagy összegeket fektet be tárgyi eszközökbe, így egyebek között ingatlanokba vagy műalkotásokba. Az ilyen jellegű befektetések tavaly 5,5 százalékkal nőttek, miközben pénzügyi eszközeik 3,5 százalékkal csökkentek.

Az amerikai tanulmány utalt arra is, hogy koronavírus-járvány és az Ukrajnában zajló háború miatt nőtt a gazdasági bizonytalanság. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy

ilyen válságos időkben erősen növekszik a vagyon országhatárokon túli "kivándorlása".

Erre utal, hogy tavaly 4,8 százalékkal nőtt a külföldön elhelyezett vagyoni eszközök mértéke. Mindennek haszonélvezői a nemzetközi pénzügyi központok, ahol számos szupergazdag parkoltatja vagyonát. A tanulmány szerint ebből a szempontból Szingapúr ás Hongkong továbbra is rendkívül népszerű, a listát azonban változatlanul Svájc vezeti. Annak ellenére is, hogy az alpesi országnak nemzetközi nyomásra lazítania kellett a szigorú banktitokrendszerén, és részt vesz a nemzetközi adózási adatok cseréjében is. A "megszorítások" ellenére a BCG szerint Svájc a jelenlegi viharos időkben továbbra is nagyon vonzó pénzügyi "parkolóhely" marad.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×