A török tárcavezető a múlt szerdai stockholmi Korán-égetésre utalva leszögezte: az, hogy a svéd biztonsági rendszer nem képes megakadályozni a provokációkat, és olyan képet fest magáról, amely - ahelyett, hogy erősítené - problémát jelent a NATO-nak, stratégiai és biztonsági szempontból is elgondolkodtató.

A török diplomácia vezetője szerint most még inkább vitatható, hogy Svédország NATO-tagsága terhet vagy hasznot jelent a szövetség számára.

Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban határozottan kitart azon álláspontja mellett, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg szerinte Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen.

Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

A török álláspont szerint Svédország a saját területén megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván.

A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.