Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
339.73
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay

Nagy titok övez csaknem két és fél millió embert a szomszédunkban

Romániában a lakosság több mint 13 százalékának (2 millió 485 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét – derült ki a tavalyi népszámlálás pénteken közzétett végeredményéből.

Az országos statisztikai intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a 2021. december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás idején 19 053 815 volt, ebből

1 002 151 (5,23 százalék) vallotta magát magyarnak.

A romániai cenzuson alig több mint 16,5 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel: ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,05 százalék, csaknem fél százalékponttal kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,5 százalék.

Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent.

A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 79,5 százalékát, Kovászna megyében pedig 66,7 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (31,8 százalék), Szatmár (28,3 százalék), Bihar (20,4 százalék) és Szilágy (19,1 százalék) megye.

Abszolút értékben Hargita megyében írták össze a legtöbb (232 157) magyar nemzetiségű lakost. A (feljegyzett) magyar nemzetiségű lakosság sorrendjében Maros (165 014), Kovászna (133 444), Bihar (112 387), Szatmár (93 491), Kolozs (78 455) és Szilágy megye (40 554) következik a sorban.

A települések szintjén ezúttal is Marosváráshelyen írták össze a legtöbb (40 604) magyart, akik a megyeszékhely lakosságának csaknem 35 százalékát teszik ki. A romániai népszámlálások történetében először regisztráltak több (34 678) magyart Sepsiszentgyörgyön, mint Kolozsváron (33 603): míg a székelyföldi városban a magyarok hivatalosan 69,2 százalékos arányt képviselnek, Erdély fővárosában a magyar lakosság aránya 11,7 százalékra csökkent.

Nagyváradon 33 340 magyart írtak össze, ők a város 18,2 százalékát teszik ki, míg Szatmárnémetiben 28 152 magyart regisztráltak, ők a partiumi város 30,8 százalékát képviselik.

Romániában továbbra is a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik az összlakosság 3 (az ismert nemzetiségű lakosság 3,4) százalékát teszik ki.

Az anyanyelv tekintetében még hiányosabbak a tavalyi romániai népszámlálás adatai: több mint két és fél millió lakos esetében nem áll rendelkezésre ez az információ.

Mégis a magyar nemzetiségűeknél valamivel több, 1 038 806 lakosról (az összlakosság 5,45 százaléka) jegyezték fel, hogy magyar az anyanyelve.

A romániai lakosság csaknem 14 százalékának (2,66 millió embernek) ismeretlen a felekezeti hovatartozása. Az ismert felekezetűek közül 14 millió román ortodox, 742 ezer római katolikus, 495 ezer református, 404 ezer pünkösdi, 115 ezer görög katolikus, 103 ezer baptista.

Az ismert nemzetiségű és vallású romániai magyar lakosság 45 százaléka református, 40 százaléka római katolikus, 4,6 százaléka unitárius, 1,9 százaléka ortodox, 1,3 százaléka görög katolikus, 1,1 százaléka baptista, 1 százaléka evangélikus vallású.

Címlapról ajánljuk
Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

Bővül a társasházi fűtési program, de sok lakó még mindig tart a mérők felszerelésétől

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2,6 milliárd forinttal emeli a társasházi távfűtés korszerűsítését célzó pályázat keretösszegét. A döntésnek köszönhetően 257 olyan lakóközösség is támogatáshoz juthat, amelynek pályázata korábban megfelelt a szakmai elvárásoknak, de kimaradt a programból. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke az InfoRádióban azt mondta, hogy az érintett társasházakban a négyzetméter alapú fűtési költség felváltja az energiatakarékosabb, fogyasztás alapú díjakat.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×