Infostart.hu
eur:
375.56
usd:
318.19
bux:
126826.46
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Pexels.com

Az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak leküzdésében az Európa Tanács szerint

Az Európai Unió ratifikálta az isztambuli egyezményt.

Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot - közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.

A közlemény szerint az okiratot Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa helyezte letétbe az Európa Tanács székházában Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkárának jelenlétében.

Az Európa Tanács a közleményben kiemelte: az Európai Unió csatlakozása megerősíti az egyezmény központi szerepét és fontosságát. Csatlakozásával az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak leküzdésében - írták.

A közlemény Helena Dallit is idézte, aki úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy egy igazságos és egyenlő Európai Unióban élhessünk, a nőknek és a lányoknak képesnek kell lenniük arra, hogy félelemtől, erőszaktól és mindennapi bizonytalanságtól mentesen éljenek".

Az isztambuli egyezmény ratifikálásával az EU biztosítja, hogy a büntetőjogi normák vonatkozzanak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelem eseteire is. A csatlakozás üzenete az, hogy az erőszak ezen formáinak büntethetőségének szavatolása prioritást élvez az EU számára - tette hozzá az uniós biztos.

Marija Pejcinovic Buric emlékeztetett: az Európa Tanácshoz tartozó országok állam-, illetve kormányfőinek májusi csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat megerősítette a szervezet szerepét a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek még nem lettek részes államai az egyezménynek, szintén csatlakozni fognak.

Az Európai Unió csatlakozása október 1-jén lép hatályba - közölték.

Az egyezményt - amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe - 2019 márciusáig 45 ország és az Európai Unió írta alá. 2012. március 12-én Törökország ratifikálta elsőként, és példáját 2013-2022 között 37 ország - Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Georgia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna - követte.

Az egyezményt szervezetként ez idáig az Európai Unió ratifikálta.

Az Európai Bizottság már 2015 októberében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása koherens uniós szintű keretet hozna létre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez, javítaná a megelőzést, valamint jobb védelmet és támogatást biztosítana az erőszak áldozatává vált nők és gyermekek számára. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többségi szavazással ratifikálhatja az egyezményt. A EU Tanácsa június elsején hagyta jóvá, hogy az unió csatlakozzon az isztambuli egyezményhez.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Donald Trump nem fog hátrálni, és helyzetbe hozta az alelnökét

Csizmazia Gábor: Donald Trump nem fog hátrálni, és helyzetbe hozta az alelnökét

A washingtoni Capitoliumban magyar idő szerint szerda hajnalban tartott elnöki évértékelőn visszatérő elem volt a normalitás és a közbiztonság hangsúlyozása, amit Donald Tump szerint ő maga képvisel a leghatékonyabban – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Az Amerika-szakértő kitért arra is, miért nyúlna vissza a régi idők egyik nagy vívmányához az elnök a vámpolitikában, továbbá a novemberi félidős választások igazi tétje is szóba került.

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×