Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Varsó hivatalosan is indítványozta az isztambuli egyezmény felmondását

Hivatalosan is indítványozta Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, hogy Lengyelország mondja fel az Európa Tanács (ET) isztambuli egyezményét, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza. A lengyel miniszterelnöki hivatal szerint a kormány elemezni fogja Ziobro kezdeményezését.

Ziobro szombaton jelentette be, hogy az isztambuli egyezmény kérdéskörében illetékes lengyel családügyi tárcánál kezdeményezni fogja a kihátrálást a Varsó által 2015-ben ratifikált egyezményből. Hétfőn pedig hivatalos beadványt nyújtott be ez ügyben.

Szombati nyilatkozatához hasonlóan, a miniszter kifogásolta az egyezmény "ideológiai jellegű" előírásait, aláhúzva egyúttal, hogy a lengyel jog már jelenleg is összhangban van a dokumentum azon követelményeivel, amelyek a családon belüli erőszak kezelését illetik.

A sajtóértekezleten szintén felszólaló Marcin Romanowski igazságügyi miniszterhelyettes szerint az egyezmény ratifikálása elhamarkodott lépés volt, mely által Lengyelország beiktatta jogrendszerébe "egy baloldali, gender-jellegű trójai falovat".

Az egyezményt nem ratifiálta több közép-európai ország - mutatott rá Romanowski, megnevezve többek között Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát. Szerinte a dokumentum femondásával Lengyelország kidomborítaná szolidaritását a térségbeli országokkal.

Ziobro és Romanowski az egyik kisebb koalíciós pártot, a Szolidáris Lengyelországot képviselik a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormányban. A PiS részéről július közepén Marlena Malag szociális, munka- és családügyi miniszter egy tévéinterjúban jelezte, hogy Varsó készül az isztambuli egyezmény felmondására.

A PiS több politikusa viszont tartózkodóan nyilatkozott Ziobro kezdeményezéséről. Hétfőn a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk miniszter a Polsat News kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: egyelőre nem született "hivatalos, egyértelmű döntés" az egyezmény felmondásáról, a téma a kormányon belüli vita témája lesz.

Sokan problematikusnak látják, hogy az olyan teljesen jogos téma ürügyén, mint amilyen a nők jogainak védelme, az egyezménybe bizonyos ideológiai előírásokat csempésztek be. - jegyezte meg Dworczyk.

A dokumentum lengyelországi elfogadását az előző kormány idején heves társadalmi és politikai vita előzte meg, az egyezmény ratifikálása ellen lépett fel az akkor ellenzéki PiS, valamint a párt akkori elnökjelöltje, a nemrég újraválasztott államfő, Andrzej Duda is.

Duda fő riválisa az idei elnökválasztáson, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, az ellenzéki Polgári Platform alelnöke hétfőn botrányosnak nevezte az egyezmény felmondására tett kísérletet.

A szintén ellenzéki radikális nemzeti és újliberális kispártok koalíciója, a Konföderáció egyik vezetője, Krzysztof Bosak viszont a PiS egyértelmű állásfoglalását szorgalmazta hétfőn, és bírálta az egyezmény ideológiai tartalmát.

A világ 34 országa által ratifikált isztambuli egyezmény célul tűzte ki jogilag kötelező érvényű normák rögzítését a nemi indíttatású erőszakcselekmények megfékezésére.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×