Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay.com

Kilépett a névadó az Isztambuli Egyezményből

Recep Tayyip Erdogan elnök erről szóló határozata szombat hajnalban jelent meg a török hivatalos közlönyben.

Törökország kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Isztambuli Egyezményből. Recep Tayyip Erdogan elnök erről szóló határozata szombat hajnalban jelent meg a török hivatalos közlönyben, a döntés ellen több helyszínen tüntettek.

Erdogan - még miniszterelnökként - 2011-ben személyesen is jelen volt az egyezmény ünnepélyes aláírásán.

A török kormány nem fűzött hivatalos indoklást a kilépésről szóló döntéshez,

de a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) részéről visszatérően bírálták az Isztambuli Egyezményt, amiért az kinyilvánítja a nemek közötti egyenlőséget, és elítéli a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Az AKP olvasatában ez utóbbi elv egyenlő a homoszexualitás népszerűsítésével, ráadásul az egyezmény szerintük hozzájárul a válások számának növekedéséhez.

Ahogy a világ sok más országában, Törökországban is társadalmi probléma a nők elleni erőszak. Jogvédő szervezetek szerint 2020-ban legalább 300 nő halt meg családon belüli erőszak következtében.

Árulkodó, hogy

több százezren töltötték le azt az okostelefonos applikációt, amelyen keresztül nők egyetlen gombnyomással riaszthatják a rendőrséget, ha támadás éri őket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a török nők 38 százalékát érte már erőszak partnere részéről, miközben az európai országokban átlagosan a nők 25 százaléka számolt be erről.

Isztambulban és Ankarában is tüntettek a döntés ellen - számolt be a helyi média.

Törökországban léteznek a nők jogait védelmező törvények, de az Isztambuli Egyezménynek számos gyakorlati haszna volt a nők és gyermekek védelmében. Lehetővé tette például, hogy a nők a bíróságok segítségével megváltoztassák személyazonosságukat, biztonságos helyre költözzenek, miközben az erőszakoskodó férfiakra nyomkövetőt helyezhettek - mondta egy neve elhallgatását kérő jogász.

"Nem foszthatsz meg 42 millió nőt a jogaitól egy máról holnapra kiadott rendeletben" - mondta a Twitteren megosztott videójában az ellenzéki Köztársasági Néppártot (CHP) vezető Kemal Kilicdaroglu. A CHP jelezte: fellebbez a döntés ellen az alkotmánybíróságnál.

"A nők meg fogják leckéztetni a zsarnokot"

- mondta Kilicdaroglu. "Visszahozzuk az Isztambuli Egyezményt" - ígérte.

Erdogan kormányának tagjai szombaton megpróbálták lecsillapítani a kedélyeket. Hangsúlyozták, hogy a nők jogait a török törvények is garantálják - írta az Anadolu török állami hírügynökség.

Törökországnak nem kell másokat utánoznia ahhoz, hogy képes legyen megvédeni a nők jogait - írta Fuat Oktay török alelnök a Twitteren. A tisztségviselő szerint a megoldás a török szokásokban és hagyományokban rejlik.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×