eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Ukrán MiG-29-es vadászgép új fegyvertartóval. Forrás:Twitter/Tony
Nyitókép: Forrás:Twitter/Tony

Rejtélyes fegyver bukkant fel egy ukrán vadászgépen – képek

Egy amerikai szaklap szúrta ki azt a MiG-29-est, amelynek a szárnyai alatt valami egészen különleges eszközt fényképeztek le.

Új nap – új kihívások. Csak ennyit fűzött a talányos felvételhez az ukrán légierő. A képeket a thedrive.com vette észre, és a portál mindjárt igyekezett is megfejteni, vajon miféle új eszköz lehet a MiG-29-es vadászgép szárnyai alatt.

A szokatlanul hosszú és több rögzítési ponttal ellátott fegyvertartó mindenképpen arra utal, hogy az ukránok valamilyen új fegyverhez juthattak. A pilon hosszan előrenyúló, elkerekedő elülső része a szakértők szerint valószínűleg az elektronikai harchoz szükséges antennákat és zavaró berendezéseket rejtheti. Bár az is lehet, hogy a tartóról bevethető fegyver irányzásához szükséges eszközök vannak benne.

A jókora hordozót a vadászgép két legbelső rögzítési pontjához erősítették, amiből az amerikai portál arra következtet, hogy nagy súlyú függesztményről lehet szó. Elképzelhető, hogy ez a nemrég Ukrajnának szállított szárnyas bomba, a JDAM-ER lehet. Ezt a precíziós fegyvert a leoldás után kinyíló szárnyai akár 70 kilométerre is elrepíthetik, ahol aztán egy méteren belüli pontossággal csapódik a célba.

JDAM-ER, megnövelt hatótávolságú, amerikai szárnyas bomba. Forrás: Wikipédia
JDAM-ER, megnövelt hatótávolságú, amerikai szárnyas bomba. Forrás: Wikipédia

Erről a fegyverről már az Infostart is beszámolt korábban:

Másik lehetőség, hogy valamelyik nyugati gyártmányú légiharc-rakéta indítható az új fegyvertartóról. Ez lehet az amerikai AIM-7 Sparrow vagy az AIM-9 Sidewinder. Mindkét rakétából kaptak már az ukránok, bár ezeket eddig csak a légvédelem használta és földi telepítésű kilövőkből vetették be. Ugyancsak kaptak az ukránok az AIM-120 AMRAAM félaktív lokátoros vezérlésű légiharc-rakétákból is. A nyugati világ talán legfejlettebb repülőgép-fedélzeti fegyvereit ugyancsak a földről, a NASAMS légvédelmi rendszer indítóiból bocsátják útjukra.

Az amerikai portál azonban a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a német DIEHL cég IRIS-T infravörös irányítású rakétáihoz használhatják majd a MiG-29-es különös pilonjait. Eredetileg ez is légiharc-fegyvernek készült, de az AIM-9 Sidewinderhez és az AIM-120 AMRAAM-hoz hasonlóan ebből ugyancsak létezik földi indítású, légvédelmi változat.

Gripen SDB bombákkal. Fotó: SAAB
JAS-39 Gripen harcigép IRIS-T és AIM-120 AMRAAM légiharc rakétákkal, valamint SDB bombákkal. Fotó: SAAB

Egyébként a Magyar Honvédség JAS-39 Gripen vadászgépeinek a fegyverzetében is megtalálható mind az AIM-9 Sidewinder, mind pedig az AIM-120 AMRAAM közepes hatótávolságú rakéta. A nemrég bejelentett korszerűsítési program keretében a régebbi változatú Sidewindereket éppen a DIEHL IRIS-T fegyverei fogják felváltani.

Ha igaz a feltételezés és a furcsa fegyvertartók a német rakéták miatt kerültek a MiG-29-re, úgy az komolyan megnövelheti az ukrán vadászgépek légiharc-képességeit. Ám még az is elképzelhető, hogy a pilon hosszan előrenyúló első részében olyan elektronika van, amely az amerikai AGM-88 HARM lokátor rombolórakéták hatékonyabb célra vezetéséhez kell. Annak idején többen kételkedtek abban, hogy az amerikai fegyvereket integrálni lehet a szovjet/orosz harci gépekhez. Az alábbi videó azonban azt mutatja, hogy az ukránoknak sikerült megoldaniuk ezt a feladatot.

A videón látható AGM-88 HARM azonban valószínűleg csak a saját, beépített elektronikáját tudja használni és nem kap semmiféle információt az indító repülőgép radarjától. Ezért a hatótávolsága és a pontossága is jóval kisebb lehet. Ha az újfajta fegyvertartó már tartalmazza a HARM bevetéséhez szükséges fontosabb eszközöket, úgy a rakéta még az eddigieknél is nagyobb veszélyt jelenthet minden orosz felderítő vagy tűzvezető lokátorra, illetve az ezekhez kapcsolódó légvédelmi rendszerekre.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×