Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Miguel Díaz-Canel kubai elnök
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Verseket vitt a kubai elnök a Vatikánba

Megtörtént Ferenc pápa első magántalálkozója, mióta kijött a kórházból.

A Vatikán és Kuba közötti kapcsolatokról, valamint a helyi egyház szerepéről egyeztetett Ferenc pápa és a szigetország elnöke, Miguel Díaz-Canel - közölte a találkozót követően a Szentszék kedden.

Ez volt Ferenc pápa első magánaudienciája azóta, hogy a katolikus egyházfő kórházi kezelése után, múlt pénteken visszatért a Vatikánba. A találkozóra a pápai lakosztályként ismert Szent Márta-házhoz közeli audienciateremben került sor.

A kubai elnököt a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin bíboros is fogadta, jelen volt a szentszéki államtitkárság külügyi kapcsolataiért felelős titkárhelyettes, Daniel Pacho is. A vatikáni sajtóközlemény szerint a megbeszélésen szó volt a két ország közötti kapcsolatok jelentőségéről. A felek felidézték II. János Pál pápa huszonöt évvel ezelőtti kubai látogatását.

Érintették az ország helyzetét, és azt a támogatást, melyet a helyi egyház tud biztosítani, mindenekelőtt humanitárius téren.

A kubai elnök vatikáni látogatásával egy időben egy tucatnyi tüntető a Vatikántól nem messzi Angyalvárnál tiltakozott a szigetország politikai vezetése ellen.

A kubai elnökök közül elsőként Fidel Castro járt a Vatikánban 1996 novemberében, amikor II. János Pál fogadta.

Öccse és utóda, Raúl Castro 2013 márciusában részt vett az argentin pápa beiktatási szertartásán, majd 2015 májusában találkozott Ferenc pápával az apostoli palotában. Ferenc pápa 2015 szeptemberében utazott Kubába, és 2016 februárjában Havannában találkozott Kirill orosz ortodox pátriárkával.

A negyven perces találkozó végén Ferenc pápa egy galambot ábrázoló bronzszobrot ajándékozott a kubai elnöknek, mely a békét jelképező olajfaágat tart a csőrében. Miguel Díaz-Canel a többi között kubai költők versesköteteit adta át a pápának.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×