Infostart.hu
eur:
381.12
usd:
322.45
bux:
128227.79
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Magyar katonák által célra kilőtt, francia gyártmányú Mistral típusú közeli hatótávolságú légvédelmi rakéta a lengyelországi ustkai lőtér tengerpartján 2013. augusztus 21-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Krizsán Csaba

Magyarország és még négy európai állam francia rakétákat vásárol

Emmanuel Macron francia elnök jelentette be, hogy Franciaország, Észtország, Magyarország, Belgium és Ciprus közösen vásárol Mistral rövid hatótávolságú föld-levegő légvédelmi rakétákat.

"Ez egy nagyon szép példája az európaiak szuverén együttműködésének egy olyan típusból, amely nagyon is hatékony, és amely nem volt eddig eléggé fedezve" - idézte a köztársasági elnöknek egy párizsi légvédelmi konferencián elmondott beszédét az AFP hírügynökség.

Az öt európai ország szándéknyilatkozatot írta alá "több száz Mistral rakéta" beszerzéséről - mondta egy elnöki tanácsadó a hírügynökségnek, kiemelve, hogy "ez az első közös vásárlás ebből a típusú eszközből".

A Mistral célkövető föld-levegő rakétát az európai multinacionális vállalat, az MBDA gyártja. A francia SATCP rakétán alapuló eszköz fejlesztését 1974-ben kezdték el, első változatát 1988-ban rendszeresítették a francia hadseregben,

a célpontokat 6 kilométeres távolságig el tudja érni.

Franciaország az európai álláspontok összehangolása céljából szervezte a párizsi légvédelmi konferenciát, miután Németország októberben elindította a légvédelmi európai kezdeményezést (Euro Sky Shield) 17 ország részvételével, de azt sem Franciaország, sem Olaszország, sem Lengyelország nem támogatta. Az elképzelés német (Iris-T), amerikai (Patriot) és izraeli (Arrow-3) légvédelmi rendszerek vásárlása.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×