Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Hirosima elleni amerikai atomtámadás 74. évfordulójának alkalmából tartott megemlékezés résztvevői a hirosimai Atombomba-kupola előtti Béke Emlékparkban 2019. augusztus 6-án. A történelem első atombombáját a nyugat-japáni Hirosimára dobták, ami körülbelül 140 000 halálos áldozatot követelt a támadáskor és az azt követő hónapokban.
Nyitókép: MTI/EPA/JIJI PRESS

Történelmi jelentőségű találkozót tartottak Hirosimában

Sok évtizedes történelmi vita kezdhet enyhülni Tokió és Szöul között.

Japán és Dél-Korea vezetői történelmi látogatást tettek vasárnap az atombomba koreai áldozatainak emlékművénél a nyugat-japán Hirosimában. Kisida Fumio japán kormányfő és Jun Szok Jol dél-koreai elnök feleségeik kíséretében fehér csokrokat helyezett el a Béke Emlékparkban lévő emlékmű előtt, mielőtt egymás mellett fejet hajtottak.

A közös tiszteletadásra a világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) vezetőinek vasárnapig tartó csúcstalálkozója alkalmából került sor a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombájának áldozatául esett, és amelyre Japán nyolc, a G7-en kívüli ország, köztük Dél-Korea vezetőit is meghívta.

Ez volt az első alkalom, hogy a két ország vezetői együtt rótták le tiszteletüket az emlékműnél.

Jun Szok Jol a látogatást követő találkozó után azt mondta,

"Kisida miniszterelnök e bátor tettére emlékezni fogunk, mert az atombombázás koreai áldozatai iránti fájdalmának kifejezése mellett egyúttal egy békés jövő útját is kikövezte".

A Tokió és Szöul közötti kapcsolatokat régóta nehezítik a Koreai-félsziget 1910-1945 közötti japán katonai megszállásával kapcsolatos történelmi viták, mint például a második világháború során szexrabszolgaságra kényszerített nők, valamint a japán vállalatok koreai kényszermunkásainak kérdése.

A két ország vezetői azonban, akik Washington szoros szövetségesei, elkezdték szorosabbra fűzni kapcsolataikat a Kína és Észak-Korea által támasztott regionális kihívások miatt.

Jun Szok Jol áprilisban Tokióba látogatott, majd Kisida május elején kereste fel a dél-koreai fővárosba, Szöult, ahol az mondta, "vérző szívvel" gondol a koreaiak japán gyarmatosítás alatti szenvedéseire.

Annak ellenére, hogy mindkét országban a konzervatívok kritikával és szkepticizmussal fogadják a közeledést, Kisida megjegyzései nagy visszhangra találtak Dél-Koreában - hangoztatta a dél-koreai elnök vasárnap.

Kisida válaszában üdvözölte a szorosabb kapcsolatok alakulását, mondván, a kétoldalú találkozók felgyorsulása "a japán-dél-koreai viszony fejlődését mutatja".

(A nyitókép illusztráció, egy korábbi megemlékezésen készült az atomtámadás emlékművénél.)

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×