eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Friedland, 2016. április 4.Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)
Nyitókép: Swen Pförtner

Kirobbant az újabb menekültválság: már a német koalíciós pártok is egymásnak ugrottak

Szerdán csúcstalálkozót tartanak Németországban a menekültválság kezeléséről, de még a koalíciós pártok sem értenek egyet abban, hogyan lehetne ellátni az országra zúduló emberáradatot.

Kiéleződött a menekültválság Németországban is. De nem csupán azért, mert Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta több mint egymillióval nőtt az országba érkező menekültek száma, hanem azért is, mert befogadásuk, illetve ellátásuk rendkívüli nehézségek elé állítja a tartományokat és a helyi településeket. Ráadásul a kormány és a többi érintett szereplő közötti nézeteltérések minden korábbinál élesebbe, elemzők szerint már-már áthidalhatatlanná váltak. Új elem, hogy a koalíciós pártok is eltérő megoldásokat sürgetnek.

Az érintett tartományok és települések a helyzetet tarthatatlannak tartják, és mindenekelőtt több pénzt követelnek. Ráadásul azzal vádolják a hárompárti, a szociáldemokrata PD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló kormányt, hogy meghamisította a menekültekkel kapcsolatos adatokat. Ezúttal ugyanakkor nem a 2022-es helyzetet tükröző, hivatalos adatok szerinti egymillió-kétszázezres menekültszámról van szó. A legújabb vád lényege az, hogy a befogadók szerint

a Scholz-kormány a menekültekre szánt pausálét, azaz a mintegy 750 eurót a 2022 előtti menekültadatok szerint számolja.

A tavalyi év előtt jóval kevesebb volt az országba elsősorban Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Iránból ékező menekültek, illetve migránsok száma.

A szerdai csúcs házigazdája, a szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter azonban egyelőre hajthatatlan. A miniszter – elsősorban az Ukrajnából érkezettekre utalva – a befogadást humanitárius kötelezettségnek tartja, de az idei esztendőre előirányzott 2,5 milliárd eurónál többről jóformán hallani sem akar. A szociáldemokrata politikus ugyanakkor a napokban azzal az EU-nak szóló, de hazai bírálóinak is címzett javaslattal állt elő, hogy első lépésként az unió külső határai mentén "rostálják" a tagoszásokba igyekvő menekülteket.

Ami a németországi befogadásokat illeti, a belügyminiszter meglepő támogatást kapott a korábbi Merkel-kormány belügyminiszterétől. A CSU politikusa, Horst Seehofer egy interjúban határozottan kiállt az ukrán menekültek befogadása mellett.

A megoldás keresése ugyanakkor a kormánykoalíció pártjait is egyre inkább megosztja. A Zöldek Pártja a hét végén támogatásáról biztosította a tartományi szereplők több pénzt sürgető követeléseit. A párt elnöke, Ricarda Lang a Stuttgarter Zeitung című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatos problémák – "mindenekelőtt a hiányzó pénz" – a tartományokat, az érintett településeket érintik.

A politikus utalt arra, hogy különösen az utóbbiak a múlt évben szavai szerint hihetetlenül nagy munkát végeztek. Éppen ezért nem helyes, ha a szövetségi kormány ls a tartományok egymásra mutogatnak, és egyaránt azt hangoztatják, hogy a maguk részéről eddig mit tettek.

"Közös érdek az, hogy az érintett helyszíneken jó megoldásokat találjunk.

Ha ehhez több támogatásra van szükség, a kormánynak segíteni kell, mégpedig pénzügyileg is"

– jelentette ki a zöld párti politikus.

Szögesen ellentétes javaslattal állt elő ugyanakkor a legkisebb koalíciós párt, az FDP. A Bild című lapnak nyilatkozva Christian Dürr, a szabad demokraták parlamenti frakciójának vezetője lényegében a befogadások csökkentése mellett foglalt állást. A liberális politikus úgy vélte, hogy a pénzügyi támogatás vonzaná azokat az embereket, akik a jobb megélhetés érdekében keresnek új hazát.

Ezért - mint fogalmazott - új lehetőségekre van szükség. Szerinte a tartományoknak "célirányos dologi támogatást" kell nyújtani a menekülteknek. Dürr utalt arra, hogy hasonló rendszert vezettek be Hollandiában is. A frakcióvezető az indítvánnyal összefüggésben két fő elemet említett. Szerinte a dologi támogatás élelmiszerre, ruhára vagy higiéniai cikkekre terjedhetne ki.

Ezt a segítséget valamennyi, az országba érkező menekült esetében alkalmazni kell mindaddig, amíg esetükben zajlik a szükséges menekültügyi eljárás, illetve ezzel összefüggésben nem születik végleges döntés – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×