Infostart.hu
eur:
379.68
usd:
321.89
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Angela Merkel leköszönő német kancellár sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának végén 2021. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Aris Oikonomou

A nagy német vita Angela Merkel történelmi kitüntetése kapcsán

Konrad Adenauer és Helmut Kohl után harmadikként Angela Merkel is átveheti a legmagasabb német állami kitüntetést. Az ünnepélyes díjátadás azonban megosztja a német közvéleményt, egyesek szerint a volt kancellárnak nincs olyan történelmi tette, amely alapján megérdemelné az elismerést - mondta az InfoRádiónak Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.

Rendkívüli kitüntetést kap Angela Merkel hétfőn, a II. világháború utáni Németország történetében mindössze ketten, Konrad Adenauer és Helmuth Kohl kapták meg eddig.

"Olyan állami vezetőknek adják, akik a német történelem szempontjából jelentős tetteket hajtottak végre, ezért is van ez a díjátadás ennyire a viták kereszttüzében" - vetette fel az InfoRádió megkeresésére Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.

Szerinte nagyon ellentmondásos a helyzet, mert az előző két kitüntetettnél egyértelműen rá lehetett mutatni, mi volt az a történelmi tett, törekvés, amiért megkapták:

  • Konrad Adenauer a nyugati kötődés megszilárdításáért, a Westbindungért részesült benne,
  • Helmuth Kohl esetében pedig a német egységben és az európai újraegyesítésben szerzett érdemeiért járt az érdemrend.

De mi a helyzet Angela Merkellel?

"Az ő esetében ilyen egyértelmű célt, törekvést, tettet nem lehet meghatározni. A vele kapcsolatban leggyakrabban elhangzó vád vagy kifogás, hogy ő voltaképpen

ügyintéző módján élt az adódó lehetőségekkel, történelmi-politikai profilja nem lett a 16 év alatt.

A másik álláspont viszont az, hogy Németország 16 sikeres éve köszönhető a merkeli kormányzásnak, függetlenül attól, hogy bármiféle történelmi perspektíva kirajzolódott-e, és függetlenül attól is, hogy az elmúlt egy év látványosan bizonyítja azt, hogy mindazok a korábbi törekvések, fel-felvillanó célok, amelyek Merkellel hozhatók összefüggésbe, gyakran kártyavárként omlanak össze, legyen szó akár az orosz energiafüggésről vagy az atomenergiából való kiszállásról" - magyarázta a vitát Prőhle Gergely.

Hogy a közeljövőben feljövőben van-e valamilyen csillag a német politika egén, arról a szakértő úgy vélekedett, nehéz ilyet megjósolni, de személyes véleménye azért van.

"Én ilyet nem látok. Angela Merkel kitüntetése kapcsán az is felmerül, hogy ha ő most megkapja, akkor vajon miért nem kapta meg az ikonikus szociáldemokrata személyiség Willy Brandt, aki azért mégiscsak a második világháborút követően a nagy megbékélés szimbóluma volt, ahogy térdet hajtott Varsóban a II. világháború áldozatainak emlékműve előtt."

A mai politikában szerinte egymást követik a rövid életű ügyek, nagyon kevés olyan

politikusi arcél

rajzolódik ki, amelynél valamilyen hosszútávú stratégia követését lehetne észlelni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×